|
Kezdölap
|
|
Már az ajtón kopogtat a dél- amerikai paradicsommoly |
 Lapszám: 2010-5
A dél-amerikai paradicsommoly (syn: paradicsom levélaknázó-moly, Tuta absoluta, BAYER/EPPO kód: GNORAB), a sarlósajkú molyokhoz (Lepidoptera rend, Gelechiidae család) tartozó faj Chiléből származik. Dél-Amerikában a legveszélyesebb kártevője a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó termesztett és vadon élő növényeknek, többek között a tojásgyümölcsnek, paprikának, burgonyának, dohánynak, fekete csucsornak. 2006-ban Európába is behurcolták, és egyre több országban károsít. Ez a moly a paradicsom rendkívül veszélyes kártevője.
Elterjedése
A Dél-Amerikából behurcolt kártevő Európában először a 2006. év végén jelent meg Spanyolországban, Katalónia tartományban. Ezt követően már a szomszédos országokban, Marokkóban, Algériában (2008), Franciaországban, Olaszországban, Tunéziában, Máltán, Líbiában, Angliában, Görögországban és Svájcban (2009) azonosították. Legutóbb Bulgáriából, Hollandiából és Romániából számoltak be megjelenéséről. Magyarországon ez év márciusában azonosították. |
|
Tovább...
|
|
A hatékony háztáji szőlővédelem |
 Lapszám: 2010-5
A gyakorlati növényvédelemi tapasztalatok újra és újra bebizonyítják, hogy a háztáji szőlők védelme nagyon sok esetben megbízhatatlan, vagy a hatásfoka alacsony. Erre vezetethetők vissza az utóbbi években nagy károkat okozó szőlőperonoszpóra okozta, illetve a száraz, meleg évjáratokban a lisztharmat-fertőzéstől elszenvedett megbetegedések és a velejáró 40–100 % termésveszteségek a háztáji szőlőtermesztésben.
Hasonlóan rendszeres és súlyos károkat okoz a szürkepenészes fürtrothadás is. Mindezt még súlyosbítja, hogy noha drágultak a permetszerek, mégis nagyon fellazult a növényvédelmi technológiai fegyelem betartása, még egyes nagyüzemekben is. Mindezeket felismerve, és látva a háztáji védekezések sikertelenségét, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a védekezés eredménytelensége leggyakrabban a permetezési munkák végrehajtása során előforduló hibák következménye, melyeket az alábbiakban így lehet összefoglalni. |
|
Tovább...
|
 Lapszám: 2010-5
Az elterjedtebb palántáról való termesztés mellett a dinynye helyrevetéses termesztési módja a költségek szempontjából olcsóbb, ugyanakkor későbbi érést biztosít. Ezt a módszert a legmelegebb déli termesztő körzetekben alkalmazzák.
A vetőmag földbe kerülésének időpontját elsősorban a talaj hőmérséklete határozza meg. (A dinnyetermesztők körében egyébként él az a mondás is, hogy a dinnyét az év századik napján kell elvetni.) A legfontosabb szempont a vetés időpontjának meghatározásához, hogy a talaj felső mintegy 5 cm-es rétege legalább 13-15 oC-ra melegedjen fel.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A kaliforniai típusú paprika |
 Lapszám: 2010-5
A kaliforniai típusú paprikafajták szabadföldi termesztésre, tavaszi és őszi hajtatásra egyaránt alkalmasak. A hajtatásra szánt palánták kiültetése fehérbimbós állapotban történik. A növényállomány sűrűsége 3,5–4,5 db/m. Korai kiültetésre 8–10-es cserépbe telepített palánta, későbbi kiültetésre a 7,5x7,5-es vagy 6x6-os tápkockába ültetett palánta is elegendő. Hidegfóliás kiültetés előtt 7–10 napig a palántákat edzeni kell.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Tápanyagellátás, trágyázás |
 Lapszám: 2010-5
A növény termését, a termés mennyiségét és minőségét számos tényező együtt határozza meg, melyek három nagy csoportba sorolhatók:
1. Genetikai tulajdonságok (növényfaj, fajta),
2. Környezeti tényezők (talaj és időjárás),
3. Termesztési tényezők (talajművelés, trágyázás, öntözés, kémiai növényvédelem és egyéb emberi beavatkozások).
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2010-5
A kiadós áprilisi esők után várható a gombabetegségek erősebb mértékű fellépése, ezért tovább kell folytatni pl. az alma és körtefák kezelését a varasodás, a meggyfákat pedig a monilás hajtáspusztulás ellen. Közvetlenül elvirágzás után az alma- és szilvafákat permetezzük a korai férgesedést okozó gyümölcsdarazsak ellen. Virágzás után időszerű a körtefák kezelése a körte-levélbolha ellen is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Lapszám: 2010-5
A Bayer szőlővédelmi technológiája jól vizsgázott a 2009-es esztendőben, mind a saját vizsgálatainkban, mind azok körében, akik alkalmazták. Ez a technológia arra az elvre épül, hogy a prevenció, tehát a megelőzés a legfontosabb.
Lisztharmat ellen már a néhány centiméteres hajtásnagyságnál el kell kezdeni a védekezést, kontakt készítményekkel. Közvetlenül virágzás előtt, amikor a lombfelület is nagyobb (20–30 cm hajtáshosszúság), a mélyhatású, vagy felszívódó, lisztharmat elleni gombaölő szereknek jön el az ideje. A Zato, illetve a Falcon alkalmazása megelőző jelleggel, 7–14 napos permetetési fordulóban a fertőzési helyzetnek megfelelően.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-5
Az idei tavasz nem tartozik az átlagosnál melegebbek közé. Eddig az időjárás megfelelt, mind az átlaghőmérséklet, mind a csapadék mennyisége alapján a sokéves átlagnak. Ezért is lepődtem meg nagyon, és biztos több gazda és kertész is, amikor a március 29-én kiültetett káposztapalánták már 5 nap múlva teli voltak bolhával, és a cikk írásakor (2 héttel az ültetés után) már jelentősen károsodtak. A fóliába március elsején vetett retek is csak sínylődik, a kelése óta állandóan károsítanak rajta a bolhák, sok növény teljesen el is pusztult. A meteorológusok az áprilisi hónapot hidegnek, de a májust viszont az átlagostól melegebbnek ígérik. A káposztafélék termelői tehát felkészülhetnek az erős káposztabolha invázióra.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Biogáz: 5 tipp a jövő beruházóinak |
 Lapszám: 2010-5
A megújuló energiaforrásokkal foglalkozó komáromi székhelyű vállalat 3 év munka után hamarosan befejezi a BigasAccepted elnevezésű projektet, mely a biogáz propagálására valamint a biogáz alkalmazásának széleskörű elfogadtatására irányult. A projekt az Intelligent Energy Europe program keretén belül 6 uniós tagállam részvételével működött. Mikor a projekt 2007-ben elindult még "gyerekcipőben" járt a biogáz ágazat. Azóta sok minden megváltozott a biogáz befektetések terén. A legnagyobb változást a 2009 szeptemberében hatályba lépett törvény hozta, mely a megújuló energiaforrások támogatásának rendszerét szabályozza. Ez a törvény 15 évre garantálja az átvételi árat. Ma már rengeteg technológiát beszállító vállalat van jelen a piacon, melyek közül sokan kulcsra kész biogázüzem felépítését vállalják. A témával kapcsolatban Forró Zsuzsanna projektmenedzser nyújtott lapunknak tájékoztatást.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A kalászosok kártevői ellen |
|
Lapszám: 2010-5
A tavasz növényvédelmi szempontból döntő fontosságú az őszi kalászos gabonák esetében. Az ekkor fellépő állati kártevők – ha megfelelő körülmények közé kerülnek – jelentős mennyiségi és minőségi kárt képesek okozni a gabonatáblában.
A bokrosodás, szárbaindulás időszakában először a vetésfehérítő bogarak megjelenésével és kártételükkel kell szembenézni. Közéjük tartozik a vörösnyakú és a kék árpabogár. Az áttelelt bogarak a telelőhelyül szolgáló árokpartokról, táblaszéli füves területekről betelepülnek a táblába, és a szélső sorokon megjelenő bogarak a leveleken kezdik meg a rágást.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A sertés ivarzása és mesterséges termékenyítése |
|
 Lapszám: 2010-5
A sertés ivarzása (ösztrusz)
– A búgatás időszakában gondosan figyeljük kocaállományunkat. Az ivarzó egyedeket termékenyíteni kell a tenyésztési célnak megfelelő kannak a spermájával.
- Az intenzív sertés ivari élete folyamatos ciklusok láncolata. Ezek a ciklusok 18–23 naponként ismétlődnek. Süldők esetében valamivel rövidebbek a ciklusok, mint idősebb kocáknál. A ciklus időtartamából mintegy 5–6 nap az ivarzás időtartama.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A csincsilla nyúl reneszánsza |
 Lapszám: 2010-5
Napjainkban újra népszerűsödik a háztáji nyúltartás. Sokan keresik a régi, elfelejtett fajtákat, melyek ellenállóak, jó takarmányhasznosítók, és nem igényelnek különös tartási feltételeket. Ezzel magyarázható a csincsillanyúl reneszánsza is. E jó megjelenésű fajtát az 1840-es években tenyésztették ki Nyugat-Európában, hazánkban csak a múlt század elején terjedt el.Az állat nemcsak húshoz, hanem kiváló, nagy értékű gereznához juttatta az akkori gazdákat, ugyanis a szőrzet meglehetősen hasonlít a csillagászati áron értékesített, az uralkodók, filmsztárok bundáját adó csincsilláéhoz. (Ma már a nyúlgereznának nincs értéke.)
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2010-5
ABIES ALBA ´PENDULA' - csüngő ágú közönséges jegenyefenyő
Az eredeti faj hazája Közép- és Dél-Európa. 30–40 m magas, kúpos koronájú fa. A legigényesebb jegenyefenyők közé tartozik. Kedveli a párás, kiegyenlített klímát. Mélyrétegű tápdús laza talajba ültessük. Homokos és könnyen kiszáradó talajban igen rosszul fejlődik. Nem kedveli a talajvíz magas szintjét sem. Meszes talajokba se ültessük. A városi szennyezett levegőt nem tűri. Fiatalon kissé fagyérzékeny, ezért téli tak
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Legyen virágözön az erkélyen |
Lapszám: 2010-5
Nem feltétlenül kell kertes házban laknunk ahhoz, hogy élvezhessük a virágok színpompáját. Balkonládáinkat ugyanis bátran beültethetjük csodás virágokkal. Ügyeljünk arra, hogy mindig tápdús, gazdag földet vásároljunk. Tévedés azt hinni, hogy az erdőkben, mezőkön gyűjtött föld is megfelelő, mert ezek sokszor fertőzöttek.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A különc húsevő növények ápolása |
 Lapszám: 2010-5
Egyszerűen tartható és szaporítható növények, ha betartunk néhány alapvető szabályt. Azért sokkal több törődést igényelnek, mint a muskátlik, naponta többször rájuk kell nézni. Kezdő növénybarátok inkább kifejlett növényeket vegyenek, lehetőleg pontos névvel! Érdemes frissen érkezett növényeket venni, mert a kertészeti árudában hajlamosak tápoldatozni őket, viszont 2 nap múlva ezek a tápos növények elkezdenek pusztulni. Vásárlás után érdemes átültetni őket tisztán tőzegbe! Vagy legalább egy nagy tálba akár csapvízbe (végszükségben) is betenni, jól beáztatni és fél óra után pedig jól kicsepegtetni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Mibe ültessük a leandert? |
 Lapszám: 2010-5
Ahhoz, hogy valóban szépek legyenek a leandereink számos dolgot figyelembe kell vennünk, mert bár sokan a világ legegyszerűbb dolgának tartják a leanderek gondozását, azért ez egyáltalán nem igaz a mi éghajlati viszonyaink mellett.
A műanyag cserepek nagyon praktikusak, lehet kapni olcsóbbakat, amelyek a megszólalásig hasonlíthatnak szép agyagcserepekre. Ezek a cserepek általában nem törnek, nem szívják el a növényektől a nedvességet, lehet alájuk tálkát tenni tartalék víznek.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A kaktuszok ápolása májusban |
 Lapszám: 2010-5
Ez az időszak a kaktuszok növekedésének legintenzívebb időszaka, ilyenkor már felgyorsul a növekedés. Amennyiben megoldható, az összes fajt helyezzük a szabadba, a szebb fejlődés érdekében. Bárhová elhelyezhetők, az epifita fajokat legjobb felfüggesztve elhelyezni, hogy zavartalanul tudjanak lefelé növekedni. Ettől a hónaptól kezdve nem szabad takarékoskodni sem a vízzel, sem a fénnyel sem pedig a tápanyaggal. Gyakran kell öntözni, de a két öntözés között annyi időnek kell eltelnie, hogy a kaktuszföld teljesen kiszáradjon, hogy megelőzzük a rothadást.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-5
A méhek szorgalmas munkája nyomán, ha megfelelő legelő is van hozzá, előbb-utóbb elmézesednek a lépek a méztérben, fészekben. Egy bizonyos mennyiségen túl felesleges, gátló tényezővé válik a méz a kaptárban. El kell tehát egy részét vennünk, ki kell pergetnünk.
Általában akkor szoktuk elszedni a mézet méheinktől, ha az beérett, amikor már egy részét be is fedték viasszal. Ez az időpont az akáclegelőn eltolódik a nagy tömegű hordás miatt is: kissé vontatottan fednek. Száraz meleg időben egyébként sűrűbb a méz, korábban beérik, mielőtt befednék. Ezért biztosabb a pergethetőség jele, ha akkor látunk hozzá, amikor a mézes lépeket megrázva, nem freccsen ki a sejtekből a termék.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
Lapszám: 2010-5
Május közepén június elején Európa számos országában kezdetét veszi az őzbak vadászata (a nagy hagyományokkal, vadászkultúrával rendelkező országokban a bakok selejtezése). A gida február körül veti el gidaagancsát, akkor kezdi meg első tulajdonképpeni agancsának fejlesztését. Az első agancs egyértelműen elárulja a bak jó vagy rossz agancsfejlesztő képességét, ebből következtetni lehet tenyészértékére, amely akkor bizonyul be, ha ezt a képességét örökíti is, tehát a bak ivadékai jó agancsúak. Az első agancsnál az agancs tömege a döntő. Itt még nem az agancs alakja, szárának és ágainak alakulása fontos, csak az agancstömeg legyen minél nagyobb. Az alak a gyors növés, a hirtelen fejlődés következtében lehet kevésbé tetszetős is, hiszen az első agancs alakja nem is irányadó a későbbi agancs alakulására.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Melegkedvelő zöldségnövények vetése, ültetése |
|
 Lapszám: 2010-4
A melegkedvelő zöldségnövények könnyű, mélyen áteresztő, humuszban és tápanyagokban gazdag talajt igényelnek. A hideg, nyirkos agyagtalajok nem kedveznek a termesztésüknek. A megfelelő talaj humusztartalma 3–4 %-os, pH-értéke neutrális legyen. A hatékony zöldségtermesztéshez szükség van az öntözésre is. A zöldségfélék a napfényre és a melegre is igényesek.
Paradicsom
A háztáji kertekben a paradicsomot palántáról termesztik. A legkorábbi kiültetés április 15-e és 30-a között lehetséges. Ilyenkor a vetőmagokat már március 1-én el kell vetni, hogy a kikelt palánták ültetésre alkalmasak legyenek. Ha azt szeretnénk, hogy a kiültetett palánták ne szenvedjenek károsodást a fagytól, akkor május 11-e után, legkésőbb május 25-ig ajánlott őket kiültetni. Ehhez a vetőmagot március 31-e és április 15-e között elég elvetni.
A növényállomány elrendezése a fajtától és a termesztés módjától is függ. Nagyobb területeken a palántákat kettős sorokba 1,25–1,40 + 0,35–0,4 x 0,2 x 0,4 m távolságra ültetjük egyenként. A palánták lehetőleg ne legyenek 20–30 cm-nél magasabbak. Kézzel vagy ültetőfával ültetjük őket. A kiültetés után nyolc–tíz nappal az állományt újra ellenőrizzük, és a nem megeredt, kiesett palántákat pótoljuk. |
|
Tovább...
|
|
|
A gyümölcsfák tápanyagellátása |
 Lapszám: 2010-4
A gyümölcsfák hosszabb ideig, magas törzsű fák esetében évtizedekig maradnak ugyanazon a helyen. A jó minőségű, ízletes termés, jó hozam eléréséhez szükség van a tápanyagok pótlására. A rossz tápanyag-utánpótlás áll annak a hátterében is, ha a fák csak minden második évben, rendszertelenül teremnek. Gazdag talajon, ahol a kertet a többi termesztett növény alá évente trágyázzuk, gondosan műveljük, öntözzük, nem szükséges külön trágyázni, elégséges permetezések alkalmával a levélre kijuttatni valamilyen komplex levéltrágyát. Gyengébb, terméketlenebb talajokon, ahol a termőréteg sekély, nem termesztünk a fák között trágyázott növényeket, gondolni kell a fák trágyázására. |
|
Tovább...
|
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 43 - 63 / 1098 |
|
|
