|
Kezdölap
|
|
Az őszibarack gyümölcsritkítása |
 Lapszám: 2010-6
A gyümölcsritkítás a metszésre épülő elengedhetetlen termésszabályozási művelet. A kötődés mértéke sok – előre nem látható – tényezőktől függ, ezért a megfelelő piacképes gyümölcsméretet csak metszéssel nem lehet elérni. A gyümölcs méretét számos tényező alakítja. Ezek között a tartalék tápanyagok és a levélfelület szerepe meghatározó. A gyümölcsritkítás időpontja a teljes virágzás után az 5–6. héten van, amikor a vesszőkön már látszik a gyümölcskezdemények nagyság szerinti differenciálódása és megítélhető a berakódottság. A gyömölcsritkítás akkor indokolt, ha a vázágkeresztmetszet négyzetcentiméterére eső fánkénti termésdarabszám meghaladja a 8–15-öt. A gyümölcsritkítással nem lehet késlekedni, körülbelül két hét áll rendelkezére. A megkésett ritkítás ugyan a fát tehermentesíti, de a gyümölcsméretet nem fokozza. A meghagyandó gyümölcsök számát a termővesszőkre vetítve határozzuk meg. Ez 2–4 db gyümölcs/termővessző lehet, amennyiben megfelelően állítottuk be a vesszőterhelést (SOLTÉSZ, 1997). |
|
Tovább...
|
|
Alternáriás növénybetegségek |
 Lapszám: 2010-6
Az alternária a konídiumtartós gombák rendjébe tartozik. Ez a gombabetegség az egyike a legtöbb növényfajt károsító betegségeknek. Szántóföldön a leggyakrabban a napraforgón szár- és levélfoltosság okozója, repcén a becők megbetegedését okozza - a repcebecő-rontó után. A cukorrépán, burgonyán is előfordul, a dohányon csírakori megbetegedést okoz, almán ismert az alma alternáriás rothadása. A dísznövényeken, gyógynövényeken is előfordul. A zöldségfélék közül a káposztaféléken, hagymán, pórén, paprikán, sárgarépán, paradicsomon károsít. Kertészetekben, kiskertekben a leggyakrabban a paradicsomon, sárgarépán és a paprikán okoz érzékeny károkat. |
|
Tovább...
|
|
Milyen legyen a jövő mezőgazdasága |
 Lapszám: 2010-6
Dacian Cioloş, az Európai Bizottságnak a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős tagja nyilvános vitát indított a közös agrárpolitika (KAP) jövőjéről az Európai Unióban. Létrehozása óta a KAP-ot mindig úgy alakították, hogy eleget tudjon tenni a kor kihívásainak. Az utóbbi években jelentős reformokra került sor, különösen 2003-ban, valamint a KAP 2008-as állapotfelmérése alkalmával, az ágazat korszerűsítése és piacorientáltabbá tétele érdekében. Az Európa 2020 stratégia új perspektívát nyit. Ebben az összefüggésben a KAP fokozottabban járulhat hozzá az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődéshez, és ezáltal jobban meg tud felelni azoknak az új – elsősorban gazdasági, szociális, környezeti, éghajlat-változási és technológiai természetű – kihívásoknak, amelyekkel társadalmunk szembenézni kényszerül. A KAP-nak ezenkívül jobban figyelembe kell vennie a huszonhét uniós tagállam mezőgazdaságában rejlő sokszínűséget és gazdagságot is. A most kezdődő vita az Európa 2020 stratégia révén megnyíló új perspektíva keretében a KAP által teljesítendő jövőbeli célokra fog összpontosítani. A megvalósítás eszközeivel kapcsolatos megbeszélésekre később kerül sor. |
|
Tovább...
|
|
 Lapszám: 2010-6
Az articsóka a talajban nem válogat, de a mély termőrétegű, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag, jól trágyázott termőhelyet szereti. Magvetéssel és rügydugványozással is szaporítható Szabadban helyrevetéssel áprilisban 80–100 cm-es sor- és tőtávolságra, fészkesen (3 mag egy fészekbe) vetik. A kelés a vetés után 10–12 nap múlva várható. Helyrevetés előtt a mag hőkezelését ajánlják a szakemberek, benedvesítve, 10–20 napig, 20–25 °C hőmérsékleten, majd ezután 20–30 napig 0–1 °C hőmérsékleten. A vetés mélysége 4–6 cm, a vetőmagszükséglet 3–3,5 kg/ha.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A fejes saláta szabadföldi termesztése |
Lapszám: 2010-6
A fejes saláta nyári termesztése meglehetősen problematikus. A felmagzás, rossz csírázás és a meleg miatt nagyon nehéz jó minőségű salátát produkálni, ugyanakkor az értékesítése a gyenge kereslet miatt szintén nehéz, nem beszélve a logisztikai gondokról (gyors hervadás). Akik mégis megpróbálkoznak a nyári időszakra időzíteni a betakarítást, azoknak a szaksajtóban közzétett információk összefoglalásával szeretnénk segítséget nyújtani a sikeres termesztéshez.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Kémhatás és tápanyagfelvétel |
 Lapszám: 2010-6
A szakértők megfigyelései alapján a növények akkor tudják a legkönnyebben felvenni a tápelemeket, ha a pH-érték 6,0–6,5. A növények 7,3 pH felett már nem tudják felvenni a vasat és a mangánt, hiányuk a hajtáscsúcs látványos sárgulásában mutatkozik, különösen, ha túlöntözzük őket. Kedvező kémhatásnál nagyságrendekkel jobb a tápelemek felvétele, emellett elkerülhetjük a talajban a sók felhalmozódását, és gyengén savanyú közegben sokkal könnyebb a káros elemeket kimosni. Mivel a talajok többsége általában 6,9–8,1 pH közötti értéket mutat, az intenzív termesztés során a kedvező értékre történő beállításra kell törekedni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Levéltetvek és az ellenük engedélyezett növényvédő szerek |
 Lapszám: 2010-6
A kizárólag növényi táplálékot fogyasztó levéltetvek a növényeken okozott szívási kárral, illetve a növényi vírusbetegségek terjesztésével hívják fel magukra a figyelmet minden évben, kora tavasztól késő őszig. Az ellenük való sikeres védekezés alapvető feltétele, hogy ismerjük életmódjukat, a különböző fejlődési alakok változásait, vándorlásukat és a természetes ellenségükkel való kapcsolatukat.
A levéltetvek lehetnek tápnövényt váltók, ilyen pl. a zöld őszibarack-levéltetű, amely a téli, vagy a fő gazdanövényen tojás alakban telel át. A gazdanövényt nem váltó levéltetvek esetében pl. a zöld almalevéltetű teljes fejlődési ciklusa az almatermésű növényeken zajlik le.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Új információk a növényvédelemben |
 Lapszám: 2010-6
Ahhoz, hogy a növényeinket megvédjük a kórokozók károsításától, növényvédő szerekre van szükség. A világ jelenlegi állása szerint nem az a cél, hogy olyan erős készítményeket használjunk, hogy a gazdát is kivégezzük, hanem az, hogy a növényeink egészségesek legyenek. Ezt a fontos szempontot és célt Szlovákiában az új ismeretek hiánya miatt egyelőre még kevesen érzékelik. Hogy ez ne így legyen, az elkövetkező cikksorozatban megvilágítunk néhány új módszert, készítményt, amelyek a növényeinket megvédik, de ránk, az emberekre nem hatnak károsan. Ez a biológiai növényvédelem, amelyet már csaknem az egész világon alkalmazzák, nálunk egyelőre azonban még inkább csak beszélünk róla, pedig…
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2010-6
Júniusban folytatjuk az almafák varasodás és lisztharmat elleni permetezését. Ebben a hónapban kezdjük kezelni a paradicsomot és a burgonyát a fitoftóra ellen, az uborkát pedig az uborkaperonoszpóra ellen. Megismételjük az almamoly első nemzedéke elleni kezelést is.
A csapadékos tavaszi időjárás miatt már májusban figyelmeztettük a termelőket a szőlő gombabetegségek elleni kezelésére. Akik eddig még nem permeteztek, legkésőbb a szőlő virágzása előtt harcoljanak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. A kezelést rögtön a virágzás után, de legkésőbb 14-nappal az előző kezelés után ismételjék meg.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A termőföld értéke és védelme |
 Lapszám: 2010-6
A termőföld, mint egyedi termelőeszköz, annak védelme és értékének megőrzése volt a fő témája a nemrégiben Besztercebányán megrendezett szakmai konferenciának, amelyen az ország termőföldalapjának értékéről, állapotáról kaptak átfogó képet a rendezvény résztvevői. Szlovákiai földalapját jelenleg 2,43 millió hektár termőföld alkotja, tudhattuk meg a beszámolóból, ebből több mint 1,42 millió hektár szántóföld, 881 ezer hektár rét és legelő, a többi szőlő, gyümölcsös és kert.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A talaj pH-értéke és annak mérése |
Lapszám: 2010-6
A növények a talaj kémhatására (talaj pH-értékére) különbözőképpen reagálnak. Vannak, amelyek a kissé savanyú, mások a kissé lúgos kémhatású talajt, illetve termesztőközeget kedvelik. Általában azonban a semleges kémhatású talajok (pH = 7) felelnek meg legjobban a növények termesztésének. Az optimális talaj pH beállításával a létfontosságú tápelemek megfelelő oldódását és felszívódását lehet elérni a növények gyökérrendszerén keresztül. A pH-mérést (kémhatás) és az EC-mérést (vezetőképesség mérése) nagyon gyakran használják a talaj, a tápoldatok minőségének ellenőrzésére.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
Lapszám: 2010-6
A levél és kalászbetegségek elleni hatékony védekezés minden évben fontos eleme a nagy és jó minőségű gabonatermés elérésének. Egy ilyen nedves szezonban, mint az idei viszont meghatározó jelentőséggel bír. Az egyes betegségek főbb tüneteinek és kártételé-nek ismertetése mellett gazdaságos megoldást is javasolunk.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Tenyészállatok szakmai seregszemléje |
 Lapszám: 2010-6
Annak ellenére, hogy a magyar állattenyésztők és az állattartók jelentős része úgy érzi, hogy továbbra is nagyon komoly válságban van az ágazat, idén is szinte minden állatfajban magas színvonalú fajtabemutatónak lehettek szemtanúi a 17. alkalommal Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok látogatói. A résztvevők közel 400 kiállítót tekinthettek meg és több ezer állatot láthattak. A rendezvény díszvendége Horvátország volt, amely a legmagasabb szinten képviseltette magát. A horvát mezőgazdasági miniszter, Petar Cobankovic is ellátogatott Hódmezővásárhelyre.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Orrdudoros vagy orrszemölcsös galambok |
 Lapszám: 2010-6
Az orrdudoros galambok tenyésztése a galambászok számára nagyon csábító munka. Az összes orrdudoros galamb őseinek egyike a régi képeken bemutatott TÖRÖK GALAMB, amelyet már több mint 200 évvel ezelőtt is dús orrdudorokkal ábrázoltak. Az orrdudoros galambok elegáns, izmos és temperamentumos állatok. Tapasztalt tenyésztők azon a véleményen vannak, hogy az orrdudoros galambok tenyésztése és tartása nem igazán kezdőknek való. A galambház túlzsúfoltsága ezeknél az élénk vérmérsékletű állatoknál mindig gondokat okoz, mivel az állatok kölcsönösen küzdenek egymással, és a tojások széttörésének veszélye nem zárható ki.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-6
A szobai begóniák hazája Amerika, Afrika és Ázsia trópusi vidékei. A nemzetség fajokban igen gazdag (kb. 900 faj tartozik ide). Az eredeti törzsfajokból csak kevés a dísznövény, mert a több faj keresztezéséből származó kertészeti fajták sokkal szebbek. A begóniák között vannak kerti virágok (pl. a jegecske), cserepes virágok (pl. a gumós begóniák) és szobai begóniák (melyekkel ebben a cikkben foglalkozunk).
A szobai begóniák többnyire szép leveleikkel, lombozatukkal évekig díszítik lakásunkat, de ezek többsége évente is hoz virágokat. Ez alól kivételt képeznek az ún. „elatior“ fajták, melyeket virágaik végett tartunk otthonunkban. A begóniafajok lehetnek lágyszárúak, félcserjék esetleg cserjék. Hajtásuk többnyire felállóak, kúszók vagy csüngők. Fő jellemzőjük, hogy nagyon lédúsak, emiatt pattanva törnek. A begóniák leveleire jellemző, hogy nem arányosak, az egyik felük nagyobb, mint a másik.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A legszebb kerti kúszónövény: a klematis |
 Lapszám: 2010-6
Az egyik legszebb és legkedveltebb kerti kúszónövényünk a klematis, amely már májustól virágpompával örvendeztet meg minket.
A boglárka félék családjába tartozik a színpompás klematis, amely fehér, rózsaszín lila vagy kék színű virágával gyorsan növekvő szép kúszó növény. A világ több mediterrán országában felfedezhető, hiszen több mint 400 fajtája ismert. Erdők mélyén, mint vadon növő kúszó növény találkozhatunk vele, de kertünkbe nemesített klematist is ültethetünk, amely feltűnő 15 cm-es virágával kertünk éke lesz.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Ismerje meg a nyári margitvirágot |
 Lapszám: 2010-6
A nyári margitvirág szépségét a sárga középpont körül sorakozó fehér sziromlevelek adják. A sűrű növésű, dúsan zöldellő növény nemegyszer olyan magasra nő, mint amilyen széles.
A nyári margitvirág különösen erkélyládák és teraszon álló dézsák beültetésére alkalmas, hiszen alacsony, de sűrű és bokros növekedésű. Aki szeretne kis helyen sok zöldet és szép virágokat együtt látni, az előbb vagy utóbb nyári margitvirágot ültet. A kertben gyakran szegélynövényként használják, mert optikailag összeköti a nagyobb évelő növényeket.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Fehér liliom, az ártatlanság jelképe |
 Lapszám: 2010-6
A liliomfélék (Liliaceae) családja mintegy 250 nemzetséget, 4000–6000 fajt számlál. A hófehér virágú Lilum candidum, avagy fehér liliom, esetleg madonna liliom, nem csupán a falusi kertek dísze. A legszebben ott virít, ahol évek óta háborítatlanul nőhet kényére-kedvére.
Az egyik legrégebben termesztett dísznövényünk. Valószínűleg Kis-Ázsiából terjedt el, a mediterráneumban is őshonosnak tekinthető. Európába talán római közvetítéssel került. Majd a keresztesek Európa szerte elterjesztették. A legelső vágott virágként termesztett növény. Mint az ártatlanság, a tisztaság szimbóluma, az ókorban a menyasszonyi koszorúkat díszítette, a középkortól pedig előszeretettel díszítették virágjával a templomokat.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A Karvai Szakközépiskola sikere |
 Lapszám: 2010-6
Hogy ez nem légbőlkapott megállapítás, azt számos hazai és nemzetközi versenyen is bizonyították. Legutóbb a Szombathelyen megrendezett Savaria Floriadae Fiatal Virágkötők XXI. Nemzetközi Versenyéről négy rangos díjjal térhettek haza.
1. díjat nyert Vida Tünde térelválasztó kompozíciójával, Kozma Barbara pedig ugyanebben a kategóriában 2. díjat, Vida Tünde egyéni összetettben is a 2. helyen végzett, amikor a csokrot, az asztaldíszt és térkompozíciót együtt bírálták el. A karvai iskola csapatban is a 2. helyet szerezte meg neves versenytársakat előzve meg.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-6
A kerttel rendelkező tulajdonosokat többnyire megrémiszti, ha a fák ágain nagy tömött fürtben látják lógni a méheket. Egy ilyen fürt több száz, akár ezer méhet is rejthet magában, és nagyon veszélyes is lehet. Miért rajzanak ki a méhek, és mit tegyünk, ha ilyet tapasztalunk?
A méh ma már háziállatnak számít, mégha nem is lehet megsimogatni. Számos termesztett növényfaj fennmaradását segítik a virágok beporzásával,az általuk megtermelt méz pedig értékes élelmiszer és mezőgazdasági exportcikk. Ezért sokan megélhetési forrásként is tartják őket, a számukra kialakított kaptárokban. A nyári időszakban a méhészek nagy furgonokban vándorolnak a méhkaptárakkal, hogy minél több területről tudjanak a rovarok virágport gyűjteni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-6
A trófea kedves emléke a vadásznak. Emlékeztet az erdőn, mezőn töltött kellemes időkre, az egyes vadászatok gondolatban újra átélt izgalmára, örömeire, amikor egy-egy sikeres les, vagy cserkészet eredményeként elejtettük a rétre kiváltó őzbakot, a zúzmarás, fehér téli erdő puha hótakaróján belopott vadkant, vagy a bőgés idején, a bőgő szarvasbikát. Ezeket az emlékeket meg kell becsülnünk, meg kell őriznünk, vigyáznunk kell rájuk. Minden egyes trófea egy ilyen emléket zár magába. De nemcsak érzelmi alapja van a trófeák megbecsülésének, alakjukról méreteikről tanulságos következtetéseket vonhatunk le, sőt szakszerűen összeállított trófeasorozat szemléltető oktatás is lehet kezdő vadásztársaink számára. A trófeák megbecsülésének tehát kettős oka van.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 22 - 42 / 1098 |
|
|
