|
Kezdölap
|
|
A gyümölcs érése és utóérése |
 Lapszám: 2009-9
Az érés a gyümölcs fejlődésének befejező szakasza. Ennek során éri el a fogyasztásra alkalmas állapotát. Míg a növekedés mennyiségi gyarapodást jelent, az érés minőségi változás, amelynek során bonyolult biokémiai átalakulások játszódnak le a gyümölcsökben. Az érés szempontjából meg kell különböztetünk utóerő gyümölcsfajokat.
Az utóerők tipikus képviselői az almatestűek. Jellemzőjük, hogy a leszedett gyümölcs a növénytől eltávolítva tovább él, biokémiai folyamatok során benne olyan energiák szabadulnak fel, amelyek lehetővé teszik, hogy az megérjen, íze, színe kialakuljon, fogyaszthatóvá váljék.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Pajzstetű az őszibarackon |
 Lapszám: 2009-9
Az őszibarack-termesztőket az utóbbi két évben rendkívül nyugtalanítja az eperfa-pajzstetű vagy népiesen az őszibarack-pajzstetű megjelenése és nagy mértékű károsítása. A többi gazdaságilag is veszélyes károkozó mellett, mint a mézgásodást okozó baktériumok, gombák, vagy a korai levélhullást okozó levélfodrosodás, a hajtáscsúcs hervadását, a termés rothadását okozó moníliás betegségek és gyümölcsférgesedést okozó molyok, ez a kártevő is egyre nagyobb méretekben terjeszkedik..
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Szürkerothadás ellen olyan módszerrel, amely nem hagy nyomot a borban |
 Lapszám: 2009-9
A szürkerothadás (Botrytis cinerea) a szőlőtermés mennyiségének és minőségének jelentős csökkenését okozhatja. A betegség megelőzését szolgálja az ültetvény szerkezetének megfelelő kialakítása, a megfelelő növényvédelmi munkálatok időbeni végrehajtása. A gombafertőzés megelőzése során törekedni kell a szőlő természetes védekező mechanizmusainak az erősítésére, s olyan körülmények létrehozására, melyek mérséklik a fertőzés kockázatát.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Növényvédelem szeptemberben |
 Lapszám: 2009-9
Szeptemberben kezdődik a téli alma- és körtefajták szedése és tárolása. Ha már ezidáig sikerült egészséges gyümölcsöt kitermelnünk, a gyümölcs szedését és osztályozását óvatosan végezzük, mert minden sérüléssel kaput nyitunk a különféle, rothadást okozó mikroorganizmusoknak. Fokozott figyelemmel kísérjük a kriznatém, a póréhagyma és a szabadban tartott szobanövények egészségi állapotát.
Csapadékos időben érdemes még egyszer kezelni a hajlamos alma- és körtefákat a varasodás ellen, mert a nyár végén létrejött fertőzés gyakran csak a tárolóba helyezett gyümölcsön jelentkezik apró sötétbarna foltok formájában (1. kép). Erre a kezelésre rövid várakozási idővel rendelkező készítményeket (pl. Delan – 21 nap, Dithane – 21 nap, Efuzin – 21 nap, Syllit - 21 nap) választunk.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-9
A lepkék rendjébe 23 olyan család tartozik, amelyek a növények komoly kártevői. A legtöbb a különböző molykártevő (16 család), ide tartoznak még az araszolók, bagolylepkék, gyapjaslepkék, medvelepkék, szövőlepkék, fehérlepkék. A lepkék igen szép, kecses, részei az állatvilágnak, nagyon sok lepkefaj vadon élő növényeken él, és különleges védelemben részesül ritkasága, szépsége végett. Mivel a kifejlett lepkék már szinte alig táplálkoznak, kárt az annál falánkabb hernyóik kozák. Ebben a részben néhány olyan lepkéről írok, amelyek kártétele a kiskerttulajdonosokat is nagyon érzékenyen érinti.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-9
Ez volt a mottója és jelszava a mezőgazdasági újságírók nemzetközi szövetsége által idén július végén és augusztus elején rendezett kongresszusnak, amelynek az amerikai Texas állam Fort Worth városa adott otthont. A tanácskozáson résztvevő újságíróknak a kongresszus utáni szakmai túrákon lehetőségük volt megismerkedni az USA második legnagyobb tagországának mezőgazdaságával is. S közben valóban lépten-nyomon érezni lehetett e hatalmas ország jellegzetes embereinek, a cowboyoknak a szellemét.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Jubileumi kiállítás Bábolnán |
|
 Lapszám: 2009-9
Ebben az évben 25. alkalommal nyitja meg kapuit a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok.
A nagy hagyományokkal bíró rendezvény szeptember 16 - 19 között négy napon át várja a kiállítókat és a látogatókat egyaránt.
A hazai mezőgazdasági kiállítások legrégebbike, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok házigazdája a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft., társrendezője az IKR Zrt., szervezője ismét a Congress Rendezvényszervező Kft.
Az eddigi jelentkezések alapján a számok megközelítik az elmúlt évet, hiszen több mint 12 000 négyzetméteren közel 200 kiállító mutatja be termékeit és kínálja szolgáltatásait. A kiállítók több mint fele mezőgazdasági gépek és felszerelések gyártói illetve forgalmazói, de bemutatkoznak a vetőmaggal, műtrágyával, erdészettel valamint mezőgazdasági informatikával foglalkozó cégek is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Egészséges start = vetőmagcsávázás |
Lapszám: 2009-9
A mag tartalmazza a növények fejlődéséhez szükséges össszes genetikai információt, amely a növénytermesztés legértékesebb, de egyben a legvédtelenebb eleme is. Ebből következik, hogy a vetőmag vonzó célpont a károsítók számára. A gazdaságos gabonatermesztés feltétele, hogy magas és egyenletes termésátlagokat biztosítsunk. Szélsőséges esetektől eltekintve a hozamcsökkenést gyakrabban okozzák kórokozó gombák, mint a kedvezőtlen időjárás. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók elsősorban a talajban és magában a vetőmagban vagy annak felületén tatálhatók. Kártételük gyakran csak későn ismerhető fel, amikor már nem lehet ellenük hatékonyan védekezni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Vágottvirágnak alkalmas díszcserjék |
 Lapszám: 2009-9
Napjainkban a vágott virág forgalmazása, árusítása reneszánszát éli. A városokban egyre több helyen árulnak virágot, gyarapodnak a virágüzletek, árusítóhelyek. Ez önmagába véve dicséretes, hiszen ez azt jelenti, hogy az emberek egyre szebbé, varázslatosabbá tehetik lakásukat, környezetüket. Sajnálatos azonban az a tény, hogy az árusok többnyire a külföldről behozott virágokat kínálják, még a tavaszi, ill. a nyári virágszezon közepette is. A vázákból kezdenek hiányozni, kiveszni a nálunk szabadban növekvő virágok, legyenek azok egynyáriak, évelők esetleg fásszárúak. Talán csak a rózsa az amivel gyakrabban találkozunk. Ez történik annak ellenére, hogy ezek a virágok szépségükben, formájukban, színgazdagságukban nyugodtan felveszik a versenyt a külföldi virágokkal. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy nagyon sok díszcserje télen hajtatható is. E rövid bevezetés után térjünk rá a vágottvirág nyeré-sére alkalmas díszcserjék ismertetésére.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A zord külső érző szívet takar |
 Lapszám: 2009-9
A kaktuszokról majdnem minden embernek a kietlen sivatagi tájak jutnak eszébe, ezért hajlamosak vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy e növényfajtának nincs is szüksége vízre. Ez részben igaz, azonban ne gondoljuk, hogy növényeink nem szomjaznak!
A kaktuszok, ha jól fejlett, egészséges gyökérzettel rendelkeznek, a vizet képesek gyorsan felszívni, és szöveteikben tárolni. Ha elegendő víz áll rendelkezésükre, gyorsan elérik a fajra jellemző megjelenési formát. Az öntözési technikának azonban minden esetben igazodnia kell az egyes fajok igényeihez. A legtöbb kaktuszféle késő tavasszal kezdi el növekedési szakaszát, amit a csúcsokon megjelenő friss, fiatal hajtások jeleznek. Ilyenkor azonban vétek lenne hirtelen nagy mennyiségű vízzel még gyorsabb növekedésre bírni növényeinket, ezt bizony a fiatal hajtások elszáradással bosszulhatják meg.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-9
Nincs szebb látvány a kerítésre futtatott, csillogó levelű cserjéknél, amelyek – ha variáljuk őket – egész évben smaragdszínű dzsungelként ölelik körül kertünket.
Minderre többféle cserje is alkalmas: lombhullatók, örökzöldek, és a nyáron virágoktól illatozó növények jól megférnek egymás mellett.
Megvédnek minket a portól, bizonyos értelemben a zajtól, és a kíváncsiskodó tekintetektől. Védelmező leveleik között valóságos édenkertben érezhetjük magunkat.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Babérrózsa: szép, de mérgező |
 Lapszám: 2009-9
Magyarul babérrózsának nevezik a leándert, amely az egyik legismertebb edényes dísznövény. Népszerűségéből semmit sem von le az a tény, hogy a növény minden része mérgező. Ezért különösen a kisgyerekektől kell távol tartani, akik hajlamosak mindent a szájukba venni. Metszéskor a hajtásból kifolyó lé irritálhatja az érzékeny bőrűek kezét, ajánlatos tehát kesztyűt viselni hozzá.
Nyár elejétől folyamatosan virágzik csoportosan a hajtáscsúcson bogernyős virágzata. Fajtától függően lehet egyszerű vagy telt virágú, a legelterjedtebb a rózsaszínű, de van fehér, sárga, piros, lila, sőt, tarka színű változata is. Az örökzöld, hosszú levelek lándzsa alakúak, bőrneműek, és akad közöttük fehér csíkozású is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-9
Amióta az ember méhekkel foglalkozik, a mézen kívül a viasz volt a másik olyan termék, melyből megpróbált minél többet elvenni, termeltetni a családokkal. Évszázadokon át a viaszgyertya volt az egyik fényforrás a hoszszú estéken és a templomok oltárát is ezek fénye borította be.
A kasos méhészkedés felhagyásával sajnos a nagyarányú viasztermelésnek is vége szakadt. A megváltozott eszközök (keretes kaptár) és technológia (lépek pörgetése) hatására már nem kell a méhek által felépített lépeket tönkretenni (a családok leölése után) a méz kinyerése során. Mivel a lépek nem sérülnek és többször is felhasználhatók, a viasztermelés visszaesett, jelentősége csökkent. Hogyan tudjuk mégis fokozni a viasztermelésünket?
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-9
Erdeink legnemesebb és legértékesebb vadja a gímszarvas. Szőrzetének színe nyáron vörös, télen szürkésbarna. A bika színe mindig sötétebb . Tavasszal és ősszel vedlik. A fiatal borjak fehér foltokkal tarkítottak, a foltok azonban féléves korukban elmosódnak. Szlovákiában kétféle szarvas él a keleti és a nyugati típusú. A nyugati típusú szarvas testsúlyban és trófeaértékben jóval alatta marad a keleti típusúnak. A kifejlett bika súlya 2 mázsán felüli is lehet. A tehenek súlya 1 mázsa, vagy ennél kisebb súlyúak. A bika élete harmadik-negyedik évében válik ivaréretté, a tehén azonban már második évében üzekedhet. Ez természetesem nem válik az állomány előnyére.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Konténeres zöldségtermesztés poszméhekkel |
 Lapszám: 2009-8
A hazai mezőgazdaság és a gazdálkodás valamennyi szereplőjének életében az EU-hoz való csatlakozás alapvetően új feladatokat és lehetőségeket alakított ki. Minden termesztő a saját sorsán keresztül megtapasztalhatta az előnyöket, valamint a hátrányokat is. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a mennyiségi és a minőségi tényezők által meghatározott gazdaságosság a zöldségtermesztés kulcskérdése.
Az Ipolyszakáloson élő Lenthár Károly 1975 óta foglalkozik fóliás és szabadföldi zöldségtermesztéssel, gyakorlatból ismeri az ágazat minden gondját-baját. A két 100 m hosszú és 4,20 m magas fóliában paprikát, paradicsomot és uborkát termeszt, szabadföldön pedig karfiolt. Több új termesztési technológiát is áttanulmányozott, míg végül a konténeres termesztés mellett döntött.
„Elsőként a vízkultúrás – talaj- és földkeverék nélküli – termesztésben gondolkodtunk, amely hosszú múltra tekint vissza, sokáig, mint érdekességet tartották számon, majd, mint vizsgálati módszert alkalmazták a tápanyagkutatásban. Napjainkban főleg az uborkát, a paradicsomot, a paprikát és a tojásgyümölcsöt hajtatják így. Végül azonban a konténeres termesztés mellett döntöttünk, amelynek az az előnye, hogy kisebb technológiai pontatlanságok sem okoznak számottevő terméskiesést vagy minőségromlást a hajtatás során. Várható, hogy különböző változatai a jövőben nálunk is egyre jobban elterjednek nagyobb felületen is. A technológia lényeges eleme, hogy szoros összefüggés mutatható ki a gyökérrögzítő közeg mennyisége és a termesztés biztonsága között. |
|
Tovább...
|
|
|
 Lapszám: 2009-8
Kertjeinkben az idei temés ígéretét már látjuk, de még a nyár folyamán is van tennivalónk, hogy tetszetős, szép gyümölcsöt takaríthassunk be, és gyümölcsfáink megfelelő egészségi állapotával megalapozzuk a jövő évi termést is. Ennek a két fő szempontnak a figyelembevételével folytassuk a nyári permetezési munkákat.
Az alma terméskötődése több helyen is kívánnivalót hagyott maga után, de általában az átlagosnál jobb terméshozam mutatkozik. Az idei termést azonban még csökkenthetik a kártevők, így az ellenük való védekezés most kifejezetten fontos.
Június utolsó napjaiban megkezdődött az almamoly-lepkék második generációjának rajzása. A kifejlett lepkék egy-két napi érési táplálkozás után megkezdik a párzást és a tojásrakást. Egyetlen nősténylepke 10–12 napos életartama alatt 50–250 tojást rak le egyesével. Elsősorban a gyümölcsökre, de elvétve a levelekre és a fiatal hajtásokra is. A tojásrakás szinte kizárólag az alkonyati órákban kellemes, meleg és szélcsendes időben zajlik, 15 fok alatt azonban szünetel. A kis lárva viszonylag hosszú ideig a gyümölcs felületén a leveleken, hajtásokon vándorol alkalmas helyet keresve a befurakodásra. A lárva fejlődése 20–25 napig tart. Ez alatt több gyümölcsöt is károsít.
|
|
Tovább...
|
|
 Lapszám: 2009-8
A takarmányozás a sertéstenyésztés eredményeit és gazdaságosságát sokféle módon befolyásolja. Jelentős hatást gyakorol például az alomnagyságra, a választott malacok átlagos testtömegére, a hízósertések napi tömeggyarapodására, valamint a takarmány hasznosítására és nem utolsó sorban hatással van a vágott áru minőségére, mindenekelőtt a hús-zsír arányra. A kocák takarmányozása
A tenyészkocák öröklött képességeiket csak kifogástalan takarmányozás esetén tudják kifejteni. Az, hogy a kocák többsége 10–12 malacot hozzon ellésenként, hogy az alom kiegyenlített legyen, hogy lehetőleg ne legyen benne 1,3 kg-nál kisebb születési súlyú malac, hogy az egy kocára jutó ellések száma évente átlagosan legalább 2,2 legyen, a kocák életteljesítménye pedig legalább elérje a 4 ellést, igen sok tekintetben a takarmányozáson múlik.
A kocák takarmányozását szaporodásbiológiai állapotukhoz igazítják, hiszen nyilvánvalóan egészen más igényeket támaszt a takarmányozással szemben egy üres, vagy vemhesség kezdetén tartó koca, mint egy 10–12 malacot szoptató anyakoca. |
|
Tovább...
|
|
 Lapszám: 2009-8
A KMEMI (ÚKSÚP) érsekújvári zöldségtermesztési kísérleti állomásán a hagyományokhoz híven idén is megrendezték az intézet által fajtakísérletekbe vont zöldségfajták bemutatóját, amelyen a látnivalók mellett növényvédelemmel és a vetőmagforgalmazás szabályozásának kérdéseivel foglalkozó előadásokat is meghallgathattak az érdeklődők.
Bohumil Krajmer, az állomás vezetőjének megnyitója után Jana Červenáková, a KMEMI vetőmagforgalmazási osztályának szakelőadója a zöldségfélék vetőmagjaira vonatkozó jogi előírások alapelveit és a vonatkozó jogszabályokat ismertette. Amint elmondta, a vetőmagpiacon csak olyan vetőmagok hozhatók forgalomba, amelyek megfelelnek a hazai és az uniós jogszabályok előírásainak.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-8
Az intenzív zöldségtermesztés iránt érdeklődők számára szervezett bemutatóval egybekötött szakmai napot a vágfarkasdi székhelyű Schetelig Kft., amely többek között különböző fóliaházak forgalmazásával is foglalkozik.
Az általuk Szlovákiában telepített Richel fóliaházak közül a feketenyéki Reflex Elektret cégnél a Twin Tunnel rendszerű, többhajós egyszerűsített fóliaházat tekinthették meg az érdeklődők, amelyben a tulajdonos Gőgh úr, szántóföldi feltételek között uborkát és paradicsomot termeszt. A csaknem fél hektáros fedett termesztőberendés hideghajtatásban használható, előnye, hogy szinte korlátlanul bővíthető.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2009-8
A fás szárú növényeken, évelőkön az atkák még nagyobb számban károsítanak, mint a lágyszárú, egyéves növényeken. A tojásokkal vagy a kifejlett egyedekkel az áttelelés után sokkal hamarabb fel tudnak szaporodni. Tojásaikat az ágakon, repedésekben, rügyek mellett helyezik el, a kifejlett egyedek a kéregrepedésekben, vagy a rügyekben a pikkelylevelek védelmében telelnek. A szakemberek megfigyelései, felmérései alapján a két legelterjedtebb faj a közönséges takácsatka és a piros gyümölcsfa-takácsatka. A közönséges takácsatkáról az előző számban már írtunk, a legjellemzőbb tünete a jelenlétének a finom szövedék. Testmérete alapján szabad szemmel is látható, nagyítóval könynyen felismerhető. Amikor nagyon elszaporodik, a levelek szürkülnek, fakulnak, az egész növény vízhiányos tünetet mutat.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Miért is vannak levélaknázó molyok az almásban? |
 Lapszám: 2009-8
Az utóbbi években az almatermelők zöme igyekszik a piac igényeit követni, és termését környezetkímélő technológiákkal megvédeni, mind a kártevők, mind pedig a kórokozók ellen. Bíztató eredmények mutathatók fel a molykártevők ellen a hímek tájékozódását megzavaró, szex-feromon konfúziós technikával. De sok termelőben felmerül a kérdés, mi lesz a többi kártevővel, mint például a levélaknázó molyokkal? Erre adunk választ ebben a cikkben.
Levélaknázó molyok tömegszaporodását, mint azt a fajokkal kapcsolatos populációdinamikai vizsgálatok igazolták, a számukra kedvező időjárási viszonyok mellett (meleg, száraz évek, hosszú ősz, korai kitavaszodás) a széles hatásspektrumú készítmények (szerves foszforsav-észterek) használata segítette elő.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda augusztusi nyomtatott számában olvasható. |
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 190 - 210 / 1098 |
|
|
