|
Kezdölap
|
|
Az etetés megkezdése nincs naptárhoz kötve |
Lapszám: 2009-11
Az okszerű vadgazdálkodásban nem elégedhetünk meg azzal, amit a természet nyújt a vadnak, hanem bölcs beavatkozással kell tökéletesítenünk a helyenként kedvezőtlen természeti adottságokat. Bár a szabadban élő vad életfeltételeit többé-kevésbé mindig megtalálja a természetben, beavatkozásainkkal azokat egyrészt állandósítanunk, másrészt javítanunk kell. A vad télen kisebb-nagyobb méretű élelem-kiegészítésre szorul. A téli etetés azért szükséges, mert az éhező vad mindig rosszabbul telel át, többet pusztítanak belőle az időjárási viszontagságok, több esik áldozatul az emberi és állati kártevőknek. Az állomány rosszul áttelelt részének tavaszi szaporulata pedig mennyiség és minőség tekintetében egyaránt sok kívánnivalót hagy maga után. A vad számára az élelmet vagy mesterségesen készített etetőkön át adjuk, vagy a vadászterületnek valamely nyugalmas, védett részén adunk részükre élelempótlást.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Virágkötő verseny Pőstyénben |
 Lapszám: 2009-11
A Pőstyéni Kertészeti Szakközépiskola szervezésében már tizenhatodik alkalommal rendezték meg a Victoria Regia nemzetközi virágkötészeti versenyt az alapiskolások, középiskolások és a hivatásos virágkötők részére. Ebben az évben a versenyre, amelynek fő témája a néphagyomány volt, a hagyományoktól eltérően nem a szakiskolában, hanem a Fürdő-szigeten, a Társadalmi Központ épületében került sor. Minden előírt feladatban az adott régióban lévő néphagyományokból kellett a versenyzőknek kiindulni, amelyeket fényképek segítségével is be lehetett mutatni. A versenyzők három kategóriában mérték össze tudásukat, mindegyik kategóriában három, illetve négy témában kellett kompozíciót készíteniük.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Új magyarországi paprikafajtákat vizsgálnak |
 Lapszám: 2009-10
A dél-szlovákiai paprikatermesztők körében a nagymegyeri Agrohobby a magyarországi paprikafajták forgalmazójaként ismert. A cég bemutató kertjében az érdeklődők évente konkrét termesztési feltételek között fóliában és szabadföldön is megismerkedhetnek a hazai köztermesztésbe ajánlott és bevizsgálás alatt álló paprikafajtákkal. Az idei bemutatón 26 paprikafajta várta a látogatókat. Amint azt Patasi Oszkártól, a cég vezetőjétől megtudtuk, a fajtaminősítő kísérletekbe bejelentett magyarországi fajták és a hibridek egyelőre VM jelöléssel és számkóddal vannak ellátva, konkrét nevet majd a bejegyzésük után kapnak.
A bemutatón fajtakörök szerint csoportosítva voltak megszemlélhetők a termesztett fajták. Az édes, ún. tölteni való (kúpos) fehér paprikák között a VM 22, a VM 25, valamint a VM 66-os, az édes tölteni való zöld típusú paprikák között pedig a VM 27, VM 44 és a VM 55-ös szerepelnek a kínálatban. Közülük mindenképpen ki kell emelni a VM 66-ost, amely a fehér édes tölteni való fajtakörben az egyik legígéretesebbnek tűnik. A Kaméleonhoz hasonló, nagy testű erős növekedésű hibrid jellegzetessége, hogy termése a vegetációs időszak elején még világoszöld, majd később fokozatosan kifehéredik. Mivel a termés színe alapjában véve átmenetet képez a teljesen fehér és a sötétzöld színű fajták között, ez felel meg leginkább az itteni piaci követelményeknek és fogyasztói elvárásoknak. Terméseinek átlagsúlya 170–180g. |
|
Tovább...
|
|
|
Megadják a földnek, ami kell... |
 Lapszám: 2009-10
A szülői példából kiindulva magángazdaként kezdte el több mint másfél évtizede a mezőgazdasági termelést Farnadon Kabók Gábor. Az egykoron jövedelemkiegészítő tevékenységként folytatott fóliás zöldségtermesztést fokozatosan átalakítva és bővítve elsősorban szabadföldi paprika, paradicsom és konzervuborka termesztésével foglalkoztak. Ekkor még 15–20 hektáron, esetenként 30 hektáron is termeltek zöldséget, az utóbbi esztendőkben azonban az értékesítési árak leépülése és a munkaerőgondok miatt a zöldségtermesztést fokozatosan teljesen leépítették, s a szántóföldi növények termesztésére tértek át. Ma már elmondható, hogy a zöldségtermesztés helyett összesen 110 hektárnyi részben saját, részben bérelt területen nagyüzemi módszerekkel gabonaféléket, búzát és árpát, kukoricát valamint olajnövényeket termesztenek. Az ehhez szükséges gépek és berendezések, noha nem a legújabbak, de a rendelkezésükre állnak. S mindezt állami vagy uniós projektek nélkül, önerőből sikerült kialakítaniuk. „A kezdetektől fogva mindig arra törekedtünk, hogy a munkálatokat lehetőleg önerőből tudjuk elvégezni, ne legyünk kiszolgáltatva mások kedvének. A gépeink nem a legújabbak, mivel az uniós projektekre nem is jelentkeztünk, de a mi céljainknak tökéletesen megfelelnek. A projektek kidolgozására fordított összegek helyett mi inkább épületeket és használt gépeket vásároltunk, így el vagyunk látva a termékstruktúránkhoz szükséges gépekkel", állítja. |
|
Tovább...
|
|
|
A kalászosok őszi gyomirtása |
Lapszám: 2009-10
A gyomnövények károsító hatása közismert tény már az ősz folyamán. Az enyhe, csapadékos őszi időjárás kedvezően befolyásolja a kalászosok fejlődését, de egyúttal pozitívan hat a gyomnövények tömeges kelésére is. Ezáltal megindul a konkurencia a tápanyagért, vízért és a területért a kultúrnövénnyel. A kalászos fiatal korban a legérzékenyebb a gyomosodásra, nincs még gyomelnyomó képessége, a gyomnövények markánsan viszszavetik a fejlődésben. Kedvező feltételek mellett nagy számban jelennek meg és károsítanak a gabonagyomok: nagy széltippan, ragadós galaj, ebszékfű, veronika fajok, pipacs, tyúkhúr, pipitér fajok, pásztortáska. |
|
Tovább...
|
|
|
A frissen telepített pázsit öntözése |
 Lapszám: 2009-10
Az élő növényzet és a zöldterületek, többek között a pázsit környezetünk szerves részét képezik. A kertünkben levő fű kedvezően befolyásolja a levegő páratartalmát, csökkenti a porosodást, kedvező hatással van az ember pszichikai állapotára és esztétikai érzékünket is befolyásolja.
A pázsit az említett funkcióinak abban az esetben felel meg tökéletesen, ha a talaj előkészítésétől kezdve a megfelelő vetőmagválasztáson, trágyázáson és vágáson át a komplex csapadékellátásig rendszeresen gondozzák. A fűmagot jól előkészített gyommentesített talajba vetjük, amelynek kihasználható víztartalma 0,2–0,25 m mélységben eléri a 60–70 százalékot. A fűmag vetésének legalkalmasabb időszaka a nyár vége és szeptember eleje. Száraz időben egy héttel a vetés előtt 15–20 mm vízadaggal feltöltjük a talajt, ami lehetővé teszi a növény gyors és komplett kelését. Ha a vetés előtt nem juttattunk ki vizet a talajba, és a kelés vontatottan zajlik, vetés után 10–15 mm-es vízadaggal öntözzük be a területet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2009-10
A párkányi Agrovaria már hosszú évek óta megszokott résztvevője a nyitrai Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításnak. Mik az újdonságok a cég idei kínálatában - kérdeztük a cégvezető Pathó Jánost, és Tóth Richárd üzletkötőt.
„Az idei Agrokomplexre elsősorban az öntözéstechnikai kínálatunkat hoztuk el, az egyéb gépi újdonságokat az októberi Agrosalónra tartogatjuk. Most itt főleg a kiskerti és hobby szintű öntözőberendezéseket mutatjuk be“, tájékoztatott Tóth Richárd. A bemutatott berendezések között kifejezetten újdonságnak számít a Maestro elnevezésű öntözőfej, amely biztosítja, hogy az általa kijuttatott öntözővíz a talajban nem okoz tömörödöttséget.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Versenyképes hazai zöldségfajtákkal |
 Lapszám: 2009-10
Az unióba való belépésünket követően sokan és jogosan tartottak attól, hogy a szabaddá tett közösségi vetőmagpiacon a hazai zöldségfajták jelentős része elveszti versenyképességét. Az elmúlt fél évtized alatt viszont bebizonyosodott, hogy a hazai fogyasztói igényeknek és a hazai termesztési viszonyoknak megfelelő feltételek közé nemesített zöldségfajták még mindig megállják a helyüket a piacon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a bemutatott hazai nemesítésű zöldségfajták iránti termesztői igény és érdeklődés, amely a Zelseed zöldségnemesítő és vetőmagforgalmazó cég szakmai rendezvényén is megmutatkozott.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A paprika és a paradicsom termését támadja a gyapottok-bagolylepke |
|
 Lapszám: 2009-10
Az utóbbi időkben egyre gyakrabban találkoztunk ennek a veszélyes kártevőnek a terjedésével és kártételével főleg ott, ahol intenzív paprika-, paradicsom- és csemegekukorica-termesztés folyik.
A gyapottok-bagolypepke ( Helicoverpa armigera) hernyója a növény generatív, termő részeit támadja meg. A paprikán és a paradicsomon apró lyukat rágnak a bogyón a torzsa környékén, majd ezen keresztül annak belsejébe húzódnak. A paprikán kirágják a magházat, majd egy nagy lyukon keresztül elhagyják azt, és egy másik termésbe rágják magukat. A fertőzést szabad szemmel nem látjuk. Az ilyen termések később elértéktelenednek, fogyaszthatatlanná válnak, hasonlóképpen a paradicsom is. Egyaránt támadja a szabadföldön, valamint a termesztőberendezésekben, hajtatóházakban, fóliákban termesztett növényeket is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Az integrált szőlőtermesztők borversenye |
 Lapszám: 2009-10
Az integrált szőlőtermesztési rendszerben Szlovákiában jelenleg mintegy 4700 hektáron termelnek szőlőt. A környezetkímélő termesztési eljárást alkalmazó gazdaságok tudatosan vállalt kötelezettségük alapján csak a rendszerben megengedett vegyszereket és műtrágyákat alkalmazzák, az egyes kártevők elleni védekezések során elsősorban a környezetkímélő biológiai eljárásokat, illetve az erre a célra engedélyezett ún. zöld készítményeket veszik igénybe. A minőségi szőlőtermesztés mellett ez az irányzat a bortermelésben szintén egyre nagyobb szerepet kap a piacon is, lévén, hogy az integrált környezettudatos termesztési módszer elvei alapján termesztett szőlőből készült borok iránt növekszik a fogyasztói igény.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2009-10
Növénymaradványok megsemmisítése - A gyümölcs- és zöldségfélék betakarítása után hozzáfoghatunk a növénymaradványok megsemmisítéséhez. Az egészséges növényi részeket komposztáljuk, a kórokozókkal fertőzött maradványokat ássuk mélyen a talajba. Ez a beavatkozás különösen fontos az alma- és körtevarasodással fertőzött levelek esetében. A varas gyümölcs hosszabb tárolásra kevésbé alkalmas.
Araszoló lepkék - Októberben kezdődik az araszoló lepkék (piadivky) rajzása. Mivel a nőstények nem tudnak repülni, a fák törzsein keresztül kénytelenek felgyalogolni a gyümölcsfák koronáiba, hogy lerakják áttelelő tojásaikat, melyekből kora tavasszal kelnek ki a hernyók és a gyümölcsfák fakadó lombját fogyasztják. Ezért érdemes a hónap elején a fák törzseire lassan száradó ragasztóval bekent papíröveket erősíteni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A pálinkafőzés alapanyagai |
 Lapszám: 2009-10
Lapunk augusztusi számában a pálinkafőzéssel foglalkozó cikkre több olvasói reagálás is érkezett, ezért az alapanyagok kifőzéshez való előkészítésével részletesebben is foglalkozunk. Hozzá kell tenni, hogy szeszpárlat kifőzésére csak hivatalosan engedélyezett szeszfőzdében kerülhet sor. A gyümölcs- és szőlőterrmesztésből olyan anyagokhoz juthatunk, amelyek pálinkafőzéssel is hasznosíthatók. Ilyenek az erjesztett szőlőtörköly, a borseprő, a törköly, de ide sorolható a fáról lepotyogó, túlérett gyümölcs is. Mivel a sérült gyümölcs könnyen romlik, penészedik, ecetesedik, mielőbb szedjük össze és cefrézzük. A pálinkafőzés alapanyagairól Varga Edit pálinka-szakértőt kérdeztük.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Vágott zöldnek alkalmas díszfák és díszcserjék |
|
 Lapszám: 2009-10
A virágkötészetben felhasznált örökzöld vagy lombhullató fák, cserjék vágott zöldjét, mint a dísznövénytermesztés melléktermékét használjuk. Külön erre a célra díszfákat ezidáig nemigen termesztettünk, bár érdemes volna kipróbálni. Néhány külföldi cég kimondottan vágott zöld nyerése céljából létesít ültetvényeket. Ebben a cikkben azokkal a díszfákkal és díszbokrokkal foglalkozunk, melyek alkalmasak az ilyen irányú felhasználásra.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A szobanövények - természetes légfrissítők |
|
 Lapszám: 2009-10
A szobanövényeknek esztétikai szerepük mellett sok más hasznuk is van. Szén-dioxidot használnak fel és oxigént termelnek. Rengeteg vizet párologtatnak el és több - számunkra mérgező anyagot - bontanak le, üde levegőt varázsolva ezzel otthonainkba.
Az emberek, állatok életben maradásának alapvető feltétele, hogy a levegő (megfelelő koncentrációban) oxigént tartalmazzon. Ezt teljes egészében a növények termelik a Földön.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Orchidea: ékszer a lakásban |
 Lapszám: 2009-10
Valamikor az elérhetetlen, távoli szépség jelképe volt. Drága ritkaság, amit csak pálmaházakban, kiállításokon csodálhattunk meg. Ma már nem luxus. Lakásunkban is nevelhetünk orchideát, de csak akkor válasszuk ezt az igényes növényt, ha szívesen bíbelődünk az ápolásával. Nem könnyű ugyanis olyan életfeltételeket teremteni az orchideának, ahol jól érzi magát, és rendszeresen virágzik. Az orchidea fajok – több mint 25 ezret ismernek belőlük – túlnyomó többsége trópusi és szubtrópusi vidékekről származik. Ennek ellenére ezeket a növényeket nem szabad közvetlen napsugárzásnak kitenni. Eredeti élőhelyükön az erős légmozgás és a magas páratartalom óvja meg őket a megperzselődéstől. Az orchideák általában a világos vagy félárnyékos helyet kedvelik.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Költésrothadás-gyanú esetén mi a teendő? |
 Lapszám: 2009-10
A családok ellenőrzésénél gyanús lépre bukkant? Emelje ki a lépet a családból, rázza le róla a méheket, és tegye a lépet egy nejlonzacskóba úgy, hogy a méhek már ne férhessenek hozzá. Azonnal jelentse az esetet az állategészségügyi hivatalnak vagy a méhegészségügyi felelősnek. Az állatjárványokkal kapcsolatos törvény és a méhjárványügyi rendelet értelmében a méhész köteles jelenteni gyanúját. Ne helyezzük át a családokat már sehova sem - az egyszerű munkálatokat, mint pl. a raj ellenőrzése, még el lehet végezni. A kaptárvasat azonban minden csalás után le kell perzselni, a méhészkefét pedig lehetőleg ne használjuk. Az állategészségügyi hivatal hatósági állatorvosa személyesen felkeresi a méhészetet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A fegyver használata és karbantartása |
Lapszám: 2009-10
A fegyver használata súlyos felelősséggel jár. Felelősségünk a lakásban tartott és nálunk lévő fegyverre egyaránt kiterjed. A lakásban mindig töltetlenül, lehetőleg tokban, olyan helyen tartsuk fegyverünket, ahol illetéktelen, főként gyermek nem férhet hozzá. Fegyveres területjárásaink, vadászataink során, akár egyedül, akár többedmagunkkal vagyunk, bánjunk fegyverükkel a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel. Mert könnyelmű használata beláthatatlan következményekkel járhat. A töltött fegyver rendszerint akkor okoz nagy bajt, amikor töltetlennek hisszük, ezért üres puskánk csövét soha ne tartsuk környezetünk, vagy magunk felé. Csak akkor töltsük meg fegyverünket, ha már lehetőségünk van a lövésre, ha azonban utunkban árok vagy más terepakadály esik, ürítsük ki fegyverünket.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A káposztafélék betakarítása, minősége és raktározása |
 Lapszám: 2009-9
Fejes káposzta – Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) ALEF
A nyári és őszi káposztát szeptembertől késő őszig szedjük. A kertekben kézi szedéssel. Az öntözését legkésőbb egy hónappal a tervezett betakarítás előtt befejezzük. A betakarításra kerülő fejeknek jól érettnek, keménynek és száraznak kell lenniük, nem szabad azonban, hogy megfagyjanak. A raktározásra szánt káposztát a lehetőségekhez képest minél később kell betakarítani, a túl korán begyűjtött termés gyorsan fonnyad, és kevésbé elálló. A túl későn leszedett káposzta azonban hajlamos a fejek repedezésére. Az egészséges fejek kemények, három meghagyott takarólevéllel rendelkeznek, a többi letörik róluk. A raktározásra szánt káposztát harmonikusan táplált, káliummal és kalciummal megfelelően ellátott, felesleges nitrogén nélküli talajról szedjük, amely gyommentes, károkozóktól és betegségektől is mentes. A raktározási minőség romlását a nagy hőség, vagy a túl korai kiültetés is okozhatja. Tárolásra az 1. osztályú káposzta a megfelelő, amelyből válasszuk külön a túl nagyméretű fejeket, ezek ugyanis kevésbé tartósak. |
|
Tovább...
|
|
|
A talajok javítása trágyázással |
 Lapszám: 2009-9
Nemcsak a növényt, hanem a talajt is trágyázzuk. A hozzájuttatott tápanyagokat a talaj felhasználja, adszorpciós és biológiai rendszerébe beépíti, talajoldatában feloldja, és ezek által teszi fellelhetővé a növények részére. Az a mód, amint a bevitt ásványi tápanyagok megkötődnek, majd a növény részére ismét felszabadulnak, talajonként igen különböző. A talajok tápanyag-átalakító képességét a trágyázás során mindig figyelembe kell venni.
A trágyázás célja több termést előállítani és minőségileg jobb termést nyerni. A trágyázásban két fő szempontot kell irányadónak elfogadni:
1. a talajba vitt tápanyag hatása a termésre,
2. a talajba vitt tápanyag hatása a talaj termékenységi állapotára.
Rendszeresen pótoljuk az ásványi anyagok közül a nitrogént, a kálit és a foszfort. Ezeknek az elemeknek pótlása évenként műtrágyázással lehetséges.
Savanyú talajon meszezéssel javítunk a talaj kémhatásán, és fedezzük a növények kalciumigényét. Hiánytünetek jelentkezése esetén pótoljuk műtrágyák, illetve kelátok alakjában a magnéziumot, bórt, cinket és vasat. Előfordul, hogy a felsoroltakon kívül valamely más elem hiánya is jelentkezik. Tapasztalatunk szerint azonban a kertészeti termesztésben ez igen ritkán fordul elő. |
|
Tovább...
|
|
|
A szüret és a szőlő feldolgozása |
 Lapszám: 2009-9
A szőlőfürtök leszedése egyszerű munkafolyamat, amit bárki el tud végezni. A szüret nemcsak ezt jelenti, hanem a szőlő leszedési időpontjának helyes megválasztását, a szőlő musttá való feldolgozásának különféle módjait, a must erjesztését és mindezekkel kapcsolatos egyéb tevékenységet. A szőlő érése és a szüret ideje
A termés értékét elsősorban a cukortartalom szabja meg, ezért mindig akkor szüreteljünk, amikor a szőlő már teljesen megérett, cukortartalma már nem nő, savtartalma megfelelően lecsökkent, a gyümölcs nem savanyú. A teljes érésre fejlődnek ki azok az illat- és zamatanyagok is, amelyek a szőlő jó ízét és a bor jellegét megadják. |
|
Tovább...
|
|
|
Amit a növényi tápanyagok átalakításáról tudni kell |
Lapszám: 2009-9
Növénytermesztéssel foglalkozók előtt ismert, hogy a növények testének víztartalma mintegy 70–90 százalék. A többi az ún. „szárazanyag“, ami a kiszárítás után megmarad. A szárazanyagnak ismét mintegy 90–95 százaléka szénből, oxigénből és hidrogénből áll, amely elemeket a fotoszintézissel alakított a növény saját testanyagává, vagyis asszimilálta azokat. A megmaradó 5–10 százalék szárazanyag az ún. „ásványi anyag“ melyeket a talajból a vízzel együtt vesz fel a növény a gyökerén át. A maradék szárazanyagot elemezve kiderül, hogy elsősorban három elem, a nitrogén (N), a kálium (K) és a foszfor (P) található ezekben. Kisebb mennyiségben – ezeken kívül – a kalcium, magnézium, mangán, vas, kén, nátrium, klór, szilícium, alumínium, cink, réz, bór és igen kis mennyiségben csaknem valamennyi létező elem.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda szeptemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 169 - 189 / 1098 |
|
|
