|
Kezdölap
|
|
 Lapszám: 2009-12
Amikor bő virágporhordás mutatkozik, akkor a kaptártípustól és készüléktől függően felrakjuk a kijárókat a fészek alá. Gyűjteni csak egészséges családokkal szabad, jól berendezett fészekkel, erős, népes családokkal, amiknél sok a fiasítás is. Nem kell várni például a fűzön, hogy a család majd előbb a készletét hordja be, mert akkor nem gyűjtenek kellő szorgalommal. Majd meglesz a szükséges készlet közben, de a gyűjtés után is. Annyit mindenkor be tudnak csempészni a réseken át, ami nekik feltétlenül szükséges. Hamar kitanulják, hogy előbb testükkel átbújnak a résen, egyik hátsójukról lehull a virágporcsomó, de a másik hátsó lábukat a zsákmánnyal együtt, óvatosan behúzzák maguk után. Tehát már felesen hordanak. Eleinte forgalmi dugó alakul ki a szedőrácson, a család zavarttá válik.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda decemberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
Zsákmánya csaknem minden apróvad |
Lapszám: 2009-12
Az apróvadnak és a baromfiudvaroknak egyaránt retteget vadásza az alacsony röptű, kurta, öblös szárnyú ragadozónk, a héja. A tojó fácántyúk nagyságú, a hím kisebb. Az öregek színe első rátekintésre feltűnően palaszürke, hasuk kendermagos, a fiatal példányok háta barnás, hasi oldalukon rozsdavörösek, barnásfekete cseppfoltokkal. A cseppfoltokra jellemző, hogy egyes foltok kiszélesedése tompa "V" alakú.
A fiatalok farka sárgásbarnával sávozott, míg az öregeken az alsó farkfedők fehérek. Szemük élénksárga, lábaik sárgák. Az egész madár igen hasonlít a karvajhoz, de annál jóval nagyobb. Lekerekített szárnyairól, hosszú farkáról reptében is jól felismerhető. Kóborló természetű ragadozó, mely minden nálánál gyengébb emlőst és madarat megtámad, sőt még magánál nagyobbakra is rácsap.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda decemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Betakarítási és tárolási tudnivalók |
|
 Lapszám: 2009-11
Valamennyi zöldségfélét – a leveleseket és a gyökérzöldségeket egyaránt – lehetőleg száraz időben szedjük fel, és tisztítsuk meg a felesleges levelektől. Az egészséges termést biztonságosan raktározhatjuk, a növényi maradványokat pedig a komposztban hasznosíthatjuk. Ügyeljünk arra is, hogy a válogatás során ne érje nyomás vagy sérülés a fejeket, gyökereket. A raktározás alatt időnként ellenőrizzük a tárolási hőmérsékletet és a tárolt termények állagát. A fertőzötteket, amelyeken az elváltozások már a tárolóban alakultak ki, mielőbb távolítsuk el, még mielőtt a betegség átterjedne az egészségesekre.
Általában a legtöbb zöldségfélénél a teljesen érett termés alkalmas a téli tárolásra, de vannak kivételek is, mint például a karfiol vagy a bimbóskel. A raktározás kezdetén a páratartalom alacsonyabb legyen, hogy kissé szikkadjanak a fejek, de mégse száradjanak ki, ne fonnyadjanak meg. Az egyes fajták tárolási feltételei:
|
|
Tovább...
|
|
L apszám: 2009-11
A szőlő- és a gyümölcsültetvényekben régóta ismert, fontos és ajánlott védekezési eljárás az őszi lemosó permetezés, amelyet az áttelelő károkozók számának gyérítése és a gutaütésszerű pusztulások, valamint egyéb súlyos betegségek megakadályozása érdekében a lombhullás végén kell elvégezni. Megfelelő eredményt azonban csak a mechanikai és a vegyszeres védekezés összehangolásával lehet elérni.
A beteg ágrészeket, ágakat, fákat, tőkéket még a lombhullás előtt meg kell jelölni, majd a tél folyamán ezeket le, illetve ki kell vágni. A sebeket sebkezelő anyaggal vonjuk be, hogy a további fertőzéseket megakadályozzuk. Az eszközöket fertőtleníteni kell, mielőtt azokat másik, egészséges tőkénél vagy fánál használnánk, mert a betegségek kórokozóit a leghatékonyabban éppen a művelő eszközökkel lehet terjeszteni.
|
|
Tovább...
|
|
|
 Lapszám: 2009-11
A gyomirtó szerek elsodródása minden évben okoz gondot. Legnagyobb károkat a szántóföldek melletti szőlőkben, gyümölcsösökben, ritkábban zöldségfélékben okozzák. Olyan helyen, ahol már volt gyomirtó okozta kár, hajlamosak az emberek akkor is erre gondolni, amikor más okozza a tüneteket.
Gyakran megtörténik, hogy a betegségek, vagy kártevő okozta kárt vélnek elsodródott gyomirtó hatásának. Többször előfordult, hogy a csonthéjasok levéllyukacsosodását okozó betegség, a szilván a fómás foltosság, répán, céklán a cerkoszpóra okozta tüneteket vélték gyomirtó okozta tünetnek. Előfordult már olyan is, hogy az őszibarack levélfodrosságát és a szilvahimlő okozta foltokat is gyomirtó okozta kárnak nézték. A paprikában, de több zöldségfélében is, a szélesatka okozta tünetekről hitték azt, hogy glifozát hatóanyagú vegyszer okozta. A búzában a futrinka okozta tarrágást vélte egy termelő gyomirtó okozta kárnak. Megállapítani a károsított növényeken a gyomirtó okozta kárt ezért nagy körültekintést és bizonyos fokú szakértelmet igényel. Legjobb, mint mindenhol, itt is megelőzni a bajt, nem adni esélyt sem a találgatásra, és ez meg is oldható egy kis elővigyázatossággal.
|
|
Tovább...
|
|
|
Őszi Tennivalók a kertben |
 Lapszám: 2009-11
Az ősz beköszöntével a kerti munkák főleg a betakarításra és a tárolásra összpontosulnak, ugyanakkor ilyenkor már a következő évre is készülünk.
Száraz idő esetén a betakarítás és a talajművelés megkönnyítésére érdemes a földet előzetesen beöntözni 30-40 l/m2 vízmennyiséggel. Közvetlen felhasználásra szedhetők a másodterményként nevelt vöröskáposzta, fejeskáposzta és karalábé nagyobb fejei, valamint a karfiol is. A karalábét meg kell tisztítanunk a gyökereitől és a lombjától. A komolyabb fagyok beállta előtt felszedett karfiol fagypont közeli hőmérsékleten akár még januárig is eltartható, ha földlabdával szedjük fel, és nyirkos homokba egymás mellé sűrűn, arasznyi mélyen ültetjük el. A fejletlen rózsájú töveket is földlabdásan kell felszedni, majd szorosan egymás mellé vermelve, világos helyen tartva rózsájuk még tovább növekedhet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
Lapszám: 2009-11
Kétféle káposztát lehet savanyítani: korai és a késői fajtákat. A koraiak a nyár folyamán, szeptember elejéig alkalmasak fogyasztásra. Lazább szöveteik, nagyobb víztartalmuk és rövidebb ideig lehet eltartani.
Tartós, egészen májusig fogyasztható savanyított káposztát a késői, illetve téli fajtákból lehet készíteni. A jó, tömött fejű, beérett, fehéredő levelű kései káposztafajták alkalmasak erre. A fagyok beállta előtt, száraz időben szedjük a fejeket. Esős időben ugyanis sok vizet szív magába, így könnyebben romlik. A leszedett káposztát néhány napig tartsuk laza prizmába rakva, csapadéktól védett, szellős, fedett helyen. Ezalatt a zöldszínű borítólevelek is kifehérednek. Az így megérlelt, tömött fejű káposzta rá nem simuló, hibás külső leveleit éles késsel vágjuk le. Ilyenkor előtűnnek a káposztafej rejtett sérülései is. Ezeket is késsel vágjuk ki.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A minőség növelése és megőrzése létkérdéssé vált a zöldségtermelésben |
 Lapszám: 2009-11
Ismeretes, hogy a hazai zöldségtermelés szintje az utóbbi években – egyes vélemények szerint a szupermarketek elterjedése miatt is – nagyon visszaesett. Ez mind a piaci termelők mind pedig az önellátó kertészkedők körében is érzékelhető. Most már nem érdemes részletekbe bocsátkozni, hogy hogyan lehetett volna ezt a helyzetet megelőzni. Annak idején a Szlovákiai Zöldségtermelők Szövetsége az illetékes helyeken és fórumokon mindent megtett e helyzet kialakulásának meggátolása érdekében, de sajnos eredménytelenül.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2009-11
Az alma az egyik legjobban tárolható gyümölcsünk. Hűvös helyen pl. pincében, kamrában vagy garázsban tárolva, egyes fajtái tavaszig vagy kora nyárig is eltarthatóak. Megfelelő nedvességtartalmú pincében, vagy vízzel teli edények környezetében a gyümölcsök megfonnyadni sem fognak. A tároláskor arra kell figyelni, hogy a gyümölcs héján ne legyen sérülés vagy nyomódás, a szára meglegyen, a pakolás során ne ütődjenek egymáshoz. Időnként át kell nézni, és eltávolítani közülük azokat, amelyek már rothadni kezdtek.
Noha az alma vitamintartalma tavaszra már lecsökken, a magas rost-, gyümölcscukor- és enyhe savtartalma miatt a kedvező étrendi hatásai megmaradnak.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A tulipán alakú almafa és további érdekességek |
 Lapszám: 2009-11
A Marcelházán élő Marcinkó Miklóst a faluban mindenki kreatív emberként ismeri, aki állandóan valami újításon töri a fejét. Harmincnyolc éven át autóbuszvezetőként dolgozott, ennek köszönhetően nagyon sok országba jutott el, ahol mindig nyitott szemmel járt, és ha valami elnyerte tetszését, odahaza megpróbálta megvalósítani. Így hozta létre a tulipán alakú almafát is a családi ház udvarában.
„A ma már 20 éves Jonathan almafából a tulipán alakot 8 éven keresztül alakítottam ki. Az ötletet Németországban láttam. A fajtára a középerős növekedés, csüngő ágrendszer jellemző, és az elágazási hajlama is jó, sőt termőkorban is könnyen alakítható, ezért döntöttem e fajta mellett. A nyolc év alatt sikerült a mai formáját kialakítani, amelyen 12 ág van, s ezeket 2 méter magasságig húztam fel, így központi tengely nélküli koronát sikerült kinevelni. Mivel a termőgallyak meglehetősen korán elöregszenek, rendszeres ritkítást igényelnek.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A gyümölcsfák őszi ültetése |
 Lapszám: 2009-11
A gyümölcsfák ültetésének ideje az ősz és a kora tavasz. Előnyösebb az őszi ültetés, kivéve az őszibarackot és a diót, melyeket mindenképpen tavasszal, a rügyfakadás előtt ültessük.
Az ősszel ültetett csemeték gyökerei már ősszel és tél idején hegedni kezdenek, és megkezdődik az új gyökerek fejlődése is. Tavasszal, a nedvkeringés megindulásakor a fa már majdnem zavartalanul fejlődik. Előny az is, hogy őszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban hasznosítják. Az őszi telepítés ideje október vége és november, amikor a lomb már lehullott a csemetékről, s fagyveszély még nem áll fenn. Fagyott földbe semmiképpen se ültessünk, mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg levegő akadálytalanul mozoghat, így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. Ültetés előtt a gyökereket meg kell metszeni. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza, hogy törött, roncsolt gyökérrészek ne maradjanak rajta.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A gyümölcsösben néhány kártevő ellen a bi ológiai védekezés hatásosabb |
 Lapszám: 2009-11
Kaliforniai pajzstetű (Qadraspidiotus perniciosus Comstock). – Tömeges elszaporodása esetén súlyos kárt okoz. Az erősen fertőzött fák visszamaradnak a növekedésben, termésük apró lesz, majd az egész fa elpusztul. Mivel csak az első lárvastádiumban lévő egyedek telelnek át, amelyek fejlődése tavasszal azonos időpontban folytatódik, az áttelelt nemzedék egyedei a különböző fejlődési stádiumokat megközelítőleg azonos időpontban érik el. Ebből adódóan az áttelelő nemzedék hímjei is közel azonos időpontban vannak pronimfa- és nimfastádiumban. Ilyenkor több növényvédő szerrel a pajzs alatt is érzékenyek, ezért, amennyiben erre megfelelő rovarölő szer áll rendelkezésre, egyedszámuk egyszeri permetezéssel is minimálisra csökkenthető.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A gyümölcsfélék károsítóinak előfordulása 2009-ben |
 Lapszám: 2009-11
ALMA – Az elmúlt évekhez viszonyítva az almamoly (obaµovač jablčný) az idén a termelőknek több gondot okozott, mert az első nemzedék rajzásakor nagy hőmérsékleti ingadozások léptek fel. Emiatt a rajzás nagyon elhúzódott és sok helyen a két permetezés sem nyújtott kielégítő eredményt. Ez a jelenség a második nemzedék rajzásában is megnyilvánult és ellene is két permetezésre volt szükség. Akik csak egyszer vagy rosszul időzítve permeteztek, egyrészt erősebb férgesedést, másrészt pedig a júliusi és augusztusi esők után erős moníliás termésrothadást észlelhettek (1. kép). A gyümölcsrothadás fellépése után sokan érdeklődtek az ellene való vegyszeres védekezés iránt. Itt meg kell jegyezni, hogy a gyümölcsrothadást okozó Monilia gomba csak a sérült gyümölcsbe tud behatolni, ezért nem ellene, hanem a sérülést kiváltó szervezetek (ebben az esetben elsősorban az almamoly) ellen kell harcolni.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Meztelen csigák a kertben mit tehetünk ellenük? |
 Lapszám: 2009-11
Az utóbbi években ugyan nem volt túlságosan nagy a házatlan csigák kártétele, de felszaporodásukat minden évben elősegítik a csapadékos tavaszi és őszi időszakok. Ilyenkor gyorsan megnő a puhatestűek kártételének veszélye. A kiskerttulajdonosok hamarabb találkozhatnak kártételükkel, rágásnyomuk ilyenkor leggyakrabban a szamócán és a salátaféléken jelentkezik.
A csigák nevüket a ház nélküli csupasz testükről kapták. A haslábak mirigye nyálkás váladékot ún. csiganyálat választ ki, amely síkossá téve útjukat, segíti a továbbhaladásukat. A csigák nedvességkedvelő, fénykerülő állatok, a tartós szárazságot csak kevés fajuk viseli el. Mivel a testük kiszáradásra hajlamos, ezért rejtőzködő életmódot folytatnak. Főként kora hajnalban, vagy késő este bújnak elő a takarást nyújtó nagyobb levelek, fadarabok, kövek alól.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Apróállat-kiállítás Komáromban |
 Lapszám: 2009-11
Nemrégiben immár 13-ik alkalommal került megrendezésre a kisállat- és madárkiállítás Révkomáromban. A térség kisállattartói körében népszerű bemutatón 400 kis tenyészállatot illetve madarat láthattak az állatbarátok.
Az utóbbi évekhez képest idén kevesebb tenyésztőtől kevesebb nyúl volt látható a seregszemlén. Hiányoltuk a belga óriás, a nagy csincsilla, a kaliforniai, a német tarka óriás, a cseh tarka nyulakat. Annál is inkább, mivel ezen fajták közül jónéhánnyal az elmúlt években mindig találkozhattunk. A nyulak között a francia kosorrú fajtából volt a legtöbb, így nem véletlen, hogy tiszteletdíjas példány is akadt közöttük pl. HARMAN ©TEFAN tenyészetéből. Az új-zélandi fehér nyulak közül FÜRI ISTVÁN gútai, illetve BAJKAI ANDRÁS udvardi tenyésztő vitte el a pálmát. Említést érdemelnek még ASZÓDI JÓZSEF holland tarka nyulai, amelyek között volt egy japán rajzolatú is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A hullámos papagáj tenyésztése |
 Lapszám: 2009-11
Sokan tartanak hullámos papagájokat. Vannak, akik csak egy-két példányt, de akadnak olyanok is, akik több 100 madárral rendelkeznek, és nem riadnak vissza a madarak további tenyésztésétől sem. Tudvalévő, hogy az eredményes tenyésztés egyik alapvető előfeltétele a jó tenyészmadár. A tenyésztésbe fogott példányoknak egészséges, erős, hibátlan küllemű állatoknak kell lenniük. Tenyésztésre neves, elismert tenyésztőktől, vagy díszmadár-kereskedőktől szerezzük be a hullámos papagájokat. A tenyészérettséget a hímek ragyogó mélykék, a tojók mogyoróbarna sima viaszbőre mutatja. Noha a fiatal, 4–5 hónapos hullámos papagáj már párzóképes, a teljes kifejlettséget (tenyészérettséget) csak 10–11 hónapos korára éri el.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Ehető termést adó díszfák és díszcserjék |
|
 Lapszám: 2009-11
A díszfák és díszcserjék fogalomkörébe azok a fás szárú növények tartoznak, melyek törzset és koronát nevelnek, örökzöldek vagy lombhullatók, illetve lombozatukkal, virágukkal, törzsükkel esetleg termésükkel díszítenek. Egyszerűsítve: díszfáknak azokat a fákat és cserjéket nevezzük, melyeket dísznek ültetünk. Mindkét megfogalmazás magában foglalja azokat a fákat és cserjéket, melyek ehető termést is adnak, mégsem tartjuk díszfának a körtét, az őszibarackot, stb. Vannak azonban olyan fás szárúak, melyek ehető termést adnak, de nyugodtan a díszfák közé ültethetők.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Hogyan válasszunk szobanövényt? |
 Lapszám: 2009-11
Lakásunk minden egyes helyiségét más-más célra használjuk. A növények kiválasztásánál vegyük figyelembe az egész lakásban uralkodó fényviszonyokat, illetve a hőmérsékletet. A legtöbb szobanövény a sok fényt szereti, de van olyan is, mely tartható sötétebb szobában, ahol nem kap napfényt. Fontos szempont az is, hogy az ablak mely égtáj felé néz. A legvilágosabb a déli fekvésű, itt azonban vigyázni kell, mert a tűző napfény a déli órákban a legerősebb. Ilyenkor védjük a növényeket behúzott függönnyel vagy tegyük távolabb az ablaktól. Télen a nappalok rövidebbek, a helyiségeket fűtjük és ezért a levegő is szárazabb.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Ismeri a szúrós legyezőpálmát? |
 Lapszám: 2009-11
A felemelő látványt nyújtó legyezőpálma (Livistona) igazán feldobja a lakás hangulatát. Tüskés levélnyelű, kisigényű, jól alkalmazható stíluselem.
Tüskés csábító, elbűvölő, csodálatos növény. Kontrasztos színei ámulatba ejtik a személőt. Első ránézésre úgy tűnik, mintha integetve maga felé csalogatna. Kinyújtott levélkezeivel a közelébe csábít. De vigyázat! Nem minden az, aminek látszik: levélnyele ugyanis tele van tüskékkel! Így tehát mindent a szemnek, semmit a kéznek!
A legyezőpálma valódi pálma: erős és mély zöld színű. Több faja van, amelyek Ausztráliában, Kínában, Kambodzsában, Vietnamban és a Fülöp-szigeteken élnek a természetben, a nagyobb fák koronájának óvó árnyékában. A lakásban alapvetően törpe pálmák, de idővel nagy méretűvé fejlődnek
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
November vége előtt ne teleltessük a rózsát |
|
 Lapszám: 2009-11
A rózsatulajdonosok számára minden évszak jelent valamilyen tennivalót. Az ősz részben a telepítés és a télre való felkészítés időszaka. Már a fajtaválasztáskor és ültetéskor felmerül, vajon szükséges-e a téli feltakarás, vagy átvészelik a rózsatövek a telet takarás nélkül is.
A rózsafajták fagytűrőképessége nagyon eltérő. A honos vadfajok alkalmazkodtak a termőhelyi viszonyokhoz, tehát télállóak. Ezért alkalmasak a nemes fajták alanyainak. A telt virágú, folyamatosan virágzó fajták a nemesítés, azaz az emberi akarat eredményei. A nemesítő a folyamatos virágzás és a nagy sziromszám érdekében bevonta a keresztezésbe az örökzöld, folyton virágzó meleg égövi fajokat is.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A teleltetés és a termelési időszak alatti kezelés kapcsolata |
 Lapszám: 2009-11
Hogy a normális család esetében a nem termelő időszakban az optimális követelményeknek a méhész eleget tehessen, a produktív időszakban ehhez szakszerű kezelési eljárást kell követnie. Az erős család a kaptárban több teret igényel, amelyet megfelelően el kell rendezni a terjeszkedő fiasítás és a begyűlő mézkészletek számára, hogy megelőzzük a család rajzását. Az anyák gyorsabban elhasználódnak azokban a családokban, ahol bőségesen jelen van a virágpor, vagy virágporpótlóval, illetve virágporos kiegészítővel etetnek, mivel ezek a méhcsaládok tél végén és kora tavasszal nagyobb mennyiségű fiasítást nevelnek.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 148 - 168 / 1098 |
|
|
