|
Kezdölap
|
|
A nyulak téli takarmányozása |
 Lapszám: 2010-2
A nyúltartók zöme a háztáji gazdaságokban tenyészti, neveli és hizlalja állományát. Takarmányozásuk is inkább kombinált, vagyis a nyúltápok mellet zömében még saját termelésű gazdasági takarmányokat – szénát, gyökérzöldségeket és gumós terményeket, valamint szénaféléket – használnak fel. A sokrétű kiegészítés nemcsak olcsóbbá teszi a tartást, hanem a nyúlnál a vegyes gazdasági takarmányfélék természetesebb, ízletesebb és jobb étrendi hatást is kiválthatnak. A téli időszakban elsősorban szálas, szemes, gyökér- és gumós takarmányféléket használunk, valamint vitamin-kiegészítésről is szükséges gondoskodnunk. A szénafélék közül első helyre kívánkoznak a pillangósok. Legfontosabb a lucerna,melynek minősítője a levél és a szár aránya, valamint annak minősége. Például a második vagy a harmadik kaszálású és zöld színű értékesebb, mint a megázott barna.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
Kaktuszok teleltetése februárban |
 Lapszám: 2010-2
A kaktuszok teleltetése során a februári hónap számít a legkritikusabb időszaknak. Ilyenkor a kaktuszok, illetve az egyéb pozsgás növények idő előtti növekedésnek indulhatnak. Ezt csak úgy akadályozhatjuk meg, hogy ritkán (vagy ebben a hónapban inkább nem) öntözzük ezeket a növényeket. Ez alól csak a levéllel rendelkező fajok jelentenek kivételt. Fény- és vízhiány esetén különböző élettani elváltozások léphetnek fel. Ezeknek nincs nagy jelentőségük, mivel a vegetáció megindulása után megszűnnek. A következő élettani változásokról van szó:
Ebben az időszakban az egyes szukkulens növények hajlamosak a zsugorodásra. Ez öntözésre csábít, de ilyenkor nem szabad öntözni, mert növekedésnek indulhatnak. Csak abban az esetben adhatunk nekik egy kevés vizet, ha már nagyon megfonnyadtak. Ez természetes jelenség, tavasszal, amikor a nyugalmi időszak véget ér, visszanyerik az eredeti formájukat.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
Száraz levegőjű lakások növényei |
 Lapszám: 2010-2
Mielőtt rátérnénk az ebbe a csoportba tartozó növények ismertetésére először vizsgáljuk meg, hogy mit is nevezünk száraz levegőjű lakásoknak. Sokáig úgy gondoltuk, hogy ilyen lakások csak a panelházakban vannak, de közben kiderült, hogy a központi vagy elektromos fűtéssel rendelkező családi házak is ebbe a kategóriába tartoznak. Ezekben a lakásokban az egész évi magas hőmérséklet, a régi házakkal összehasonlítva sokkal több fény, elősegítette a páratartalom erőteljes csökkenését. Az említett okok létrehoztak egy ún. „extrém“-mikroklímát, melyben a régi paraszti házak növényei, mint pl. a fuksziák, azáleák, kaméliák, stb. már nem tudnak megélni, ill. kellőképpen fejlődni. Ez a jelenség azonban nem jelenti azt, hogy ezek a lakások növények nélkül maradjanak. Szerencsére a természetben is találunk olyan helyeket, melyeknek klímája megközelíti a száraz levegőjű lakások klímáját. Ezeken a helyeken élő növények hozzászoktak (adaptálódtak) környezetükhöz, így sokkal könnyebben tarthatjuk őket az említett lakásokban. Ilyen helyek a trópusok és a szubtrópusok félsivatagjai és a trópusi erdők koronaszintje.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Ismerjük meg a borágófát! |
|
 Lapszám: 2010-2
Egyre több bevásárlóközpontban találkozhatunk a bonszaiként árusított, örökzöld, fehér virágú borágófával. Kezelési utasítást sajnos nem mellékelnek hozzá, pedig ápolása eltér a nálunk honos növényekétől.
A növény tudományos neve: Carmona microphylla vagy Ehretia buxifolia, magyar neve: borágófa
Természetes élőhelye Délkelet-Ázsia és Dél-Kína. Nagyon szép fényes, sötétzöld, kicsit deltoidszerű levelekkel. A levél széle ép, két kisebb bevágás van a csúcs mellett. Fonákja világosabb. Törzse világosbarna, majdnem sima, kisebb dudorokkal. Tulajdonképpen örökzöldként viselkedik, mert télen is megőrzi levélzetét és nagyon lassú a levélváltása.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
 Lapszám: 2010-2
Ezen a napon ajándékozzák a világon a legtöbb virágot. A legkedveltebb Bálint-napi virág a piros vagy bordó rózsa, de más színű rózsát is szívesen adnak ezen a napon az emberek egymásnak. A tavasz közeledtével a hajtatott hagymás virágok is igen népszerűek.
Különösen a tálban összeültetett, mécsesekkel díszített hagymás virágok szolgálnak kedves ajándékként. A virágdivatot Hollandiában „csinálják". Bálint napja remek alkalom a trendek, a különféle irányzatok bemutatására.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható.
|
|
 Lapszám: 2010-2
Tavaszi munkáink rendszerint február második felében, vagy március elején kezdődnek - a méhek első kirepülésekor. A méhek első tavaszi kirepülését tisztuló kirepülésnek hívják. Erre előre fel kell készülnünk. A kaptárakról és mellőlük eltakarítjuk a havat, a méhészet közelében pedig szalmával, hamuval, fűrészporral vagy más, erre alkalmas anyaggal behintjük, hogy a letelepedő vagy terhükkel lehulló méhek ne essenek a hóra, és az arról visszaverődő fény ne vakítsa őket. A méhészet közelében lévő tócsákat is levezetjük. A méhek legelső szükséglete tavasszal a víz. Hogy ennek beszerzését megkönnyítsük, és veszélytelenebbé tegyük, szélmentes napos helyen felállítjuk az itatót. Jót tesz, főként az első, hűvös koratavaszi időszakban, ha meleg vizet adhatunk. A méheknek ásványi anyagokra (sókra) is szükségük van. Ezért látogatják szívesen a trágyalevet, szennyvizet. Ásványi anyagszükségletük kielégítésére adjunk az itató vizébe konyhasót.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A hajtóvadászatok lehetőségei |
Lapszám: 2010-2
A jelenlegi vadászredeletek a nagyvadfajok közül csak a vaddisznóra engedélyezik a hajtóvadászat szervezését. A trófeás vad (szarvasbika, dámbika, őzbak és muflonkos) tüzetes elbírálása az elejtés előfeltétele, így ezek ebben a formában való lelövési lehetőségének tiltása minden vadász számára érthető. A nőivarú egyedek vadászatát két okból tiltják a jogszabályok. Egyfelől azért, mert ezek elejtése is bizonyos előzetes elbírálást igényel a selejtezés elvei szerint (kondíció, kor, medőség stb.), másrészt baleset-elhárítási, illetve megelőzési szándékot is fiogyelembe kell venni, mert a lövési magasság a disznóval ellentétben igen veszélyes. A netán célt tévesztő lövedék útja kiszámithatatlan. A hajtásban tartókodó emberek számára közvetlen életveszélyt jelentene. Gondoljuk csak el, egy szarvastehén vállapja majdnem azonos egy ember mellmagasságával.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Új lehetőség a paprika növényvédelmében |
 Lapszám: 2010-1
A paprikát számos kártevő és betegség fenyegeti a termesztése során. A termelők által a legveszélyesebbnek tartott baktériumos levélfoltosság és levélhullás évről évre komoly károkat okoz. A betegséget a Xanthomonas campestris pv. Vesicatoria baktérium okozza.
A baktérium sebeken, légzőnyílá-sokon jut a növénybe víz közvetítésével, elsősorban felverődő esőcseppek, vagy öntözővíz formájában egyik növényről a másikra. Fertőzési forrásai a talajban maradt növényi maradványok, a fertőzött palánta és vetőmag. A fertőzésnek kedvez a magas (27–30 Celsius fok) hőmérséklet és a magas páratartalom. További kiváltó ok az időjárás okozta stresszhatás, amely a paprikanövények legyengülését, fejlődésük leállását okozza. A tünetek, ahogy betegség neve is utal rá, elsősorban a levélen jelentkeznek, a kórokozók itt hatolnak a növénybe. |
|
Tovább...
|
|
|
Pajzstevek ellen télen a kertben |
|
 Lapszám: 2010-1
A gyümölcsösökben károsító pajzstetvek számát és értelemszerűen a kártételüket is jelentősen csökkenthetjük a téli fatisztogatással.
A kinti, szabadföldi munkára alkalmas időben célszerű – minden évben – alaposan megvizsgálni a gyümölcsfákat. Győződjünk meg arról, hogy nincs-e pajzstetű-fertőzés a kertben, valamint a szomszédos sövényeken és a házikertek dísznövényein, például a rózsákon, a vadribizlin. Különösen fontos ez az újonnan telepített gyümölcsfák környékén, mert ezeket a pajzstetűk különböző fajai még inkább veszélyeztetik.
Ha a fertőzési gócként szolgáló növény olyan faj vagy fajta, amelytől semmiképpen sem akar a tulajdonos megválni, azt különös gonddal tisztogassuk, ápoljuk és permetezzük. Ez a körültekintés érvényes a kiöregedett, beteg, károsítók által fertőzött, pusztulófélben levő értékes fákra is.
|
|
Tovább...
|
|
|
A klímaváltozás kihívásai |
 Lapszám: 2010-1
A klímaváltozás volt az alaptémája annak a tudományos tanácskozásnak, amely 2009. november végén III. Növényvédelmi Napok címmel zajlott Nyitrán. Ez a kérdés jelenleg a világ minden táján foglalkoztatja a tudósokat (a cikk írásának időpontjában például Koppenhágában folyt tanácskozás erről a témáról 190 ország részvételével). Vannak, akik ezt a változást az emberi tevékenységnek és a légkört szennyező gázok hatásának tulajdonítják. Vannak, akik a föld periodikus klímaváltozása részeként tekintik. A legelfogadhatóbbnak azok véleménye tűnik, akik mindkét ok együttes hatásának vélik ezt a jelenséget. A mezőgazdaság, főleg a növénytermesztés szempontjából azonban csaknem mindegy, mi a fő oka a klímaváltozásnak, a termelőknek gyorsan és a lehető leghatékonyabban kell reagálni rájuk. |
|
Tovább...
|
|
Lapszám: 2010-1
– A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni.
– Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-1
Kevesen tudják, hogy a gyökérparásodás, amit a szakirodalom leggyakrabban a paradicsom pirenohétás betegségeként említ, mások angol nevén, corky root-ként ismerik, a paprikát is fenyegeti. Magyarországon Csilléry Gábor fedezte fel elsőként paprikán, 1996-ban. A betegség kifejlődését segíti a magas páratartalom, alacsony talajhőmérséklet, ezért leggyakrabban koratavasszal vagy késő ősszel jelentkezik. Kártétele kötött talajokon a legsúlyosabb, de laza homoktalajon is előfordul.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
 Lapszám: 2010-1
A hagyományos műtrágyák mellett napjainkban olyan új tápanyag-utánpótlási rendszerek alkalmazása is előtérbe került, amelyek a tápanyagok hasznosulásának fokozásával csökkentik környezetszennyező hatást. Ezek közé tartoznak a lassított hatású műtrágyák, amelyeknél a kijuttatott műtrágya tápanyagai csak lassan válnak vízoldhatóvá, és így egyszeri kijuttatás esetén is fokozatosabbá és kiegyenlítettebbé teszik a tápanyag-ellátást. A tápanyagok felvétele a növények szempontjából késleltetett, így a műtrágyák hosszabb ideig a növények rendelkezésére állnak, mint a hagyományos műtrágyák esetében.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
Lapszám: 2010-1
A jó palánta kinevelésének egyik alapvető feltétele a jó szerkezetű, tápanyagokkal harmonikusan ellátott, fertőzésektől mentes palántaföld. Ezeknek a kritériumoknak legjobban a tőzegekből készített földek felelnek meg, amelyeket műtrágyákkal dúsítanak. A tőzegek hozzávetőlegesen ideális levegő-szilárdfázis arányt biztosítanak a gyökerek számára. A nedvességet sokáig megtartják, így nem kell tartani attól, hogy a palánták gyorsan kiszáradnak. A vízhez hasonlóan a tápanyagokat is megkötik, nem mosódnak ki az öntözések alkalmával a cserépből vagy a tápkockából. Ráadásul mentesek minden kórokozótól és kártevőtől.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Az oltóvessző szedése és tárolása |
 Lapszám: 2010-1
A legfontosabb szempont az oltóvessző szedésének ideje. Ez általában január vége február eleje. Ilyenkor még a legtöbb gyümölcsfaj mélynyugalmi állapotban van. Az eredés, vagyis a foganás szempontjából ennek döntő a szerepe. Ugyanis az oltás ideje márciusban van. Ilyenkor a talaj hőmérsékletének emelkedésével intenzív lesz a sejtnedv-keringés. Ha egy időben szedjük le az oltás idejével az oltóvesszőt, akkor a megeredt oltóvesszőt az alanynak nehezebb kellő tápanyaggal és vízzel ellátni. A mélynyugalmi állapotban lévő oltóvessző oltócsap sokkal kevesebbet igényel. Ezért jobb az eredés, gyorsabb a kalluszképződés.
Az oltóvesszőt, ha kis mennyiségben kell, mindig a fa déli oldalról és középső részéről szedjük.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Hernyók elleni védekezés környezetkímélő baktériumokkal |
|
 Lapszám: 2010-1
Ilyenkor a szezon végén (elején?) több idő jut arra, hogy áttekintsük és számba vegyük az elmúlt évi gondjainkat a termelés során. Ehhez bővebben áttekintjük, hogy mit is tehetünk egyszerre a kártevők ellen és az egészségünk védelme érdekében.
A hernyókkal (kukacokkal, papmacskákkal) mindig meggyűlik a bajunk a szezon alatt. Ha bármit termelünk (zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényeket), mindig találkozunk velük. Mi lehetne a megoldás? Bemutatunk egy módszert, melyet a háztáji kertészek és a nagytermelők egyaránt használhatnak. Sőt, nemcsak a biotermelők, hanem a rezisztencia legyőzése érdekében minden hagyományos (konvencionális) termelő is. A hernyók ellen a BIOBIT nevű készítmény, azaz a Bacillus thuringiensis alkalmazható hatékonyan.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
A dísznövények károsítóinak előfordulása 2009-ben |
 Lapszám: 2010-1
A tavalyi száraz és meleg tavaszi időjárás a rózsa kártevőinek kedvezett. Már április második felében észlelhettük a levélsodró rózsadarázs (Blennocampa pusilla – piliarka drobná) által összesodort leveleket (1. kép). A kártevővel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a jelenlétére utaló tünetek már a tojásrakás után létrejönnek, mert a nőstények (2. kép) által kibocsátott vegyi anyagok hatására sodródnak be a levelek és csak ezután kelnek ki a lárvák, melyeknek a besodrott levélkék tökéletes búvóhelyet nyújtanak. Fejlődésük folyamán a leveleket hámozgatják, de nagyobb kárt nem okoznak. Mivel a kártételt a tojásrakó nőstények okozzák, a védekezést is már ellenük kell irányítani. Az első kezelést április második harmadában végezzük el, és két hét múlva megismételjük. Három készítmény (Dursban 480 EC, Karate Zeon 5 CS, Reldan 40 EC) közül választhatunk.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Vetőmagcsávázás tavaszi árpa |
Lapszám: 2010-1
A vetőmag érték, tartalmazza mindazt a genetikai információt, ami növényeink fejlődéséhez elengedhetetlen. Ugyanakkor viszonylag nagy mennyiségben vannak benne tárolva olyan – a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez elengedhetetlen – anyagok, mint fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok. A vetőmagot tekinthetjük akár egy törékeny védelemmel ellátott, miniatűr energia csomagnak is. Mivel az élethez szükséges alapanyagok koncentráltan találhatók meg benne, a vetőmagot kiemelten veszélyeztetik a kórokozók és a kártevők. Nem túlzás ezért, ha azt mondjuk, hogy a vetőmag a növénytermesztés egyik legértékesebb alapeleme.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
 Lapszám: 2010-1
Nálunk alig több mint egy éve működik Agra pois»ovňa néven az osztrák ÖHV, ismertebb nevén osztrák jégkárbiztosító szlovákiai leányvállalata, amely rövid idő alatt már meglehetősen ismertté vált a hazai mezőgazdasági termelők körében. Amint azt Bán Dalibor, az Agra pois»ovňa nemrégiben kinevezett ügyvezető igazgatója elmondta, az anyavállalat üzleti filozófiájával összhangban piaci szerepvállalásuk célja nálunk is elsősorban az, hogy hozzáértő, szakmailag felkészült szakemberek korrekt és transzparens módszerekkel végezzék el a kárfelmérést, s rendezzék a szerződött ügyfeleik biztosítási igényeit. Erre jó példával szolgál az anyavállalat, amely eredetileg az osztrák gazdák társulásaként alakult. Itt is gyakorlatilag a gazdák mérik fel egyes gazdatársaik káreseményeit, amelyet a biztosító ezután korrekten rendez. Ugyanez az elv nálunk is érvényes, így a kárfelméréseket itt is az adott térségben elismert ágazati szakemberekkel, gazdálkodókkal végeztetik el.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Új kukoricahibridek és növényvédő szerek |
|
Lapszám: 2010-1
Hagyományos évadzáró szakmai találkozóra hívta meg partnereit a Saatbau Linz Slovensko vetőmag-forgalmazó és az FN Agro Slovensko vegyszerforgalmazó cég.
„Sajnos, csak szemlélői vagyunk a jelenlegi gazdasági folyamatoknak, s nem tudjuk számottevően befolyásolni őket, sem mi forgalmazók, sem pedig a termelők, állapította meg Emil Krajčí az FN Agro Slovensko vezetője megnyitó beszédében, amelyben emlékeztetett, a jelenlegi válságnak nem pénzügyi, hanem erkölcsi okai vannak. Valóban csak szállítási gondok lennének a jelenlegi problémák okai, tette fel a kérdést. Anna Krajčíová, a Saatbau Linz Slovensko vezetője szerint a felvásárlási árak radikális csökkenése szerkezetváltást eredményezett.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Levágásra szánt állatok előkészítése |
Lapszám: 2010-1
A levágásra szánt állatok vágás előtti közérzete jelentős mértékben befolyásolja a feldolgozott hús és az egyéb termékek minőségét. Az állatok előkészítése már a vágóhídra érkezésüket megelőzően megkezdődik. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a vágóhídra épen, egészségesen, minél kevesebb súlyveszteséggel és nyugodtan, jó közérzettel érkezzenek az állatok. Az itteni előkészítés során az állatokat pihentetni kell, majd egészségügyi vizsgálatot végeznek rajtuk ezután kezdődik az éheztetés és az állatok mosása.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
| << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 106 - 126 / 1098 |
|
|
