|
IDÖSZERÜ
|
Másod- vagy köztes növény a bokor- és karósbab |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 10:03 |
Lapszám: 2010-7
A bokor- és a karósbab másodnövényként, vagy mélyebb fekvésben főnövényként vethető. Köztesnövényként csemegekukoricával jó is lehet termeszteni. A humuszban gazdag vályogtalajokkat kedveli. Ha másodnövényként termesztjük, a tápanyagellátásában elsősorban az indító nitrogéntrágyának nagy a jelentősége, különösen a három lombleveles fejlettség eléréséig. Rövid tenyészideje miatt szakaszosan vethető április végétől július elejéig. Az ennél később vetett zöldbab beérése bizonytalan. A bokorbab lehet sárga és zöld hüvelyű. A hazai fogyasztók inkább a sárga hüvelyűt részesítik előnyben, annak ellenére, hogy időben szedve a zöld hüvelyű fajták is zsengék, szálkamentesek.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. július 28. szerda 08:26 |
 Lapszám: 2010-6
Az articsóka a talajban nem válogat, de a mély termőrétegű, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag, jól trágyázott termőhelyet szereti. Magvetéssel és rügydugványozással is szaporítható Szabadban helyrevetéssel áprilisban 80–100 cm-es sor- és tőtávolságra, fészkesen (3 mag egy fészekbe) vetik. A kelés a vetés után 10–12 nap múlva várható. Helyrevetés előtt a mag hőkezelését ajánlják a szakemberek, benedvesítve, 10–20 napig, 20–25 °C hőmérsékleten, majd ezután 20–30 napig 0–1 °C hőmérsékleten. A vetés mélysége 4–6 cm, a vetőmagszükséglet 3–3,5 kg/ha.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. július 24. szombat 14:24 |
 Lapszám: 2010-5
Az elterjedtebb palántáról való termesztés mellett a dinynye helyrevetéses termesztési módja a költségek szempontjából olcsóbb, ugyanakkor későbbi érést biztosít. Ezt a módszert a legmelegebb déli termesztő körzetekben alkalmazzák.
A vetőmag földbe kerülésének időpontját elsősorban a talaj hőmérséklete határozza meg. (A dinnyetermesztők körében egyébként él az a mondás is, hogy a dinnyét az év századik napján kell elvetni.) A legfontosabb szempont a vetés időpontjának meghatározásához, hogy a talaj felső mintegy 5 cm-es rétege legalább 13-15 oC-ra melegedjen fel.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda májusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A tél végi lemosó permetezés |
|
|
|
|
2010. március 05. péntek 12:10 |
Lapszám: 2010-3
A tél végi lemosó permetezés elpusztítja a károsítók jelentős részét, jelentősen növeli a tavaszi és az évközi kezelések hatékonyságát.
A tél végi lemosó permetezést olyan időszakban végezzük, amikor ehhez a szükséges környezeti feltételek (pl. a kedvező nappali hőmérséklet) rendelkezésre állnak. A kórokozó gombák spórái és a kártevők áttelelő alakjai (pl. a tojások) ilyen kedvező feltételek között már megkezdik élettevékenységüket. Ezáltal érzékenyebbé válnak a lemosó szerekkel szemben, így még a rügyfakadás előtt lehetőségünk nyílik arra, hogy megsemmisítsük a gyümölcsfák különböző részein (pl. a fák kérgén, a kéregrepedésekben, a vázágakon, a rügyek felületén vagy azok környékén) található kórokozók szaporítóképleteit, egyúttal csökkentsük a rovar- és az atkakártevők számát is. |
|
Tovább...
|
|
|
2010. március 04. csütörtök 11:00 |
 Lapszám: 2010-2
A kötözősaláta termését, a salátafejet az ún. tőlevelek alkotják, amelyek valamivel hosszabbak és megnyúltabbak, mint a közönséges fejes salátáé. A termése apró kaszattermés, alakja lapított, megnyúlt tojásszerű, színe lehet világosszürke és majdnem fekete. A mag ezermagtömege 0,8–1,2 gramm. Csírázóképességét ideális körülmények között 4–5 évig tartja meg. Hosszúnappalos növény, tehát a hosszú nappalok hatására elég korán magszárba indul. A fejes salátánál azonban jobban tűri a hosszú megvilágítást. Ősszel termesztve, a rövid nappalok felé haladva nincs magszárképződési veszély, ezért a késő ősz, illetve a tél egyik salátanövénye lehet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda februári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. március 03. szerda 19:51 |
Lapszám: 2010-1
– A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni.
– Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda januári nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. március 03. szerda 17:07 |
 Lapszám: 2009-12
Ősszel a betakarítás után gyakran marad a kertben feleslegesnek tűnő szár- és ágmaradvány, amellyel gyakran nem tudunk mit kezdeni. Ha nem tudjuk őket komposztálni, ilyenkor célszerű ezeket az anyagokat domboságy kialakítására kihasználni. Az ilyen zöldségágyást nem a talaj eredeti síkjában, hanem kiemelkedő domb formájában hozzák létre. A dombágyás ötlete nem újszerű, hanem már ősidők óta bevált termesztési módszer. A dombágyás gyakorlatilag egy beültetett komposztáló. A jobb talajmelegedés és az előnyösebb csapadékelvezetés a normális, lapos ágyásokkal szemben igen pozitívan hat a növények növekedésére. A dombágyás kialakítása munkaigényes, az esős, hűvösebb régiókban, vagy gyengébb talajok esetén azonban igen előnyös. Száraz vidékeken azonban óvatosan kell kialakítani ezeket, a talajerózió megakadályozása érdekében. Az egyenletes napsütés érdekében a dombágyásoknak lehetőleg észak-déli irányba kell nézniük.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda decemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Őszi Tennivalók a kertben |
|
|
|
|
2010. március 01. hétfő 19:05 |
 Lapszám: 2009-11
Az ősz beköszöntével a kerti munkák főleg a betakarításra és a tárolásra összpontosulnak, ugyanakkor ilyenkor már a következő évre is készülünk.
Száraz idő esetén a betakarítás és a talajművelés megkönnyítésére érdemes a földet előzetesen beöntözni 30-40 l/m2 vízmennyiséggel. Közvetlen felhasználásra szedhetők a másodterményként nevelt vöröskáposzta, fejeskáposzta és karalábé nagyobb fejei, valamint a karfiol is. A karalábét meg kell tisztítanunk a gyökereitől és a lombjától. A komolyabb fagyok beállta előtt felszedett karfiol fagypont közeli hőmérsékleten akár még januárig is eltartható, ha földlabdával szedjük fel, és nyirkos homokba egymás mellé sűrűn, arasznyi mélyen ültetjük el. A fejletlen rózsájú töveket is földlabdásan kell felszedni, majd szorosan egymás mellé vermelve, világos helyen tartva rózsájuk még tovább növekedhet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. március 01. hétfő 19:03 |
Lapszám: 2009-11
Kétféle káposztát lehet savanyítani: korai és a késői fajtákat. A koraiak a nyár folyamán, szeptember elejéig alkalmasak fogyasztásra. Lazább szöveteik, nagyobb víztartalmuk és rövidebb ideig lehet eltartani.
Tartós, egészen májusig fogyasztható savanyított káposztát a késői, illetve téli fajtákból lehet készíteni. A jó, tömött fejű, beérett, fehéredő levelű kései káposztafajták alkalmasak erre. A fagyok beállta előtt, száraz időben szedjük a fejeket. Esős időben ugyanis sok vizet szív magába, így könnyebben romlik. A leszedett káposztát néhány napig tartsuk laza prizmába rakva, csapadéktól védett, szellős, fedett helyen. Ezalatt a zöldszínű borítólevelek is kifehérednek. Az így megérlelt, tömött fejű káposzta rá nem simuló, hibás külső leveleit éles késsel vágjuk le. Ilyenkor előtűnnek a káposztafej rejtett sérülései is. Ezeket is késsel vágjuk ki.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda novemberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
A frissen telepített pázsit öntözése |
|
|
|
|
2009. november 15. vasárnap 14:19 |
 Lapszám: 2009-10
Az élő növényzet és a zöldterületek, többek között a pázsit környezetünk szerves részét képezik. A kertünkben levő fű kedvezően befolyásolja a levegő páratartalmát, csökkenti a porosodást, kedvező hatással van az ember pszichikai állapotára és esztétikai érzékünket is befolyásolja.
A pázsit az említett funkcióinak abban az esetben felel meg tökéletesen, ha a talaj előkészítésétől kezdve a megfelelő vetőmagválasztáson, trágyázáson és vágáson át a komplex csapadékellátásig rendszeresen gondozzák. A fűmagot jól előkészített gyommentesített talajba vetjük, amelynek kihasználható víztartalma 0,2–0,25 m mélységben eléri a 60–70 százalékot. A fűmag vetésének legalkalmasabb időszaka a nyár vége és szeptember eleje. Száraz időben egy héttel a vetés előtt 15–20 mm vízadaggal feltöltjük a talajt, ami lehetővé teszi a növény gyors és komplett kelését. Ha a vetés előtt nem juttattunk ki vizet a talajba, és a kelés vontatottan zajlik, vetés után 10–15 mm-es vízadaggal öntözzük be a területet.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2009. július 29. szerda 11:07 |
 Lapszám: 2009-7
Július közepéig vethetünk sárgarépát (elsősorban rövid tenyészidejű fajtákat), a hónap végéig pedig céklát, és az őszi káposztaféléket is kiültethetjük még. A sárgarépa gyors keléséhez a megfelelő hőmérséklet mellett kellő nedvességre is szükség van, ezért vetés előtt nyirkos homokkal keverve hagyjuk egy napig állni a magját, s így, nedvesen vessük el, de ezután is gondoskodjunk a rendszeres öntözéséről.
A cékla sokak által méltatlanul mellőzött növény a házikertekben, pedig a vetőmagja nem drága, a termesztése sem igényes. Tenyészideje 10-12 hét. A termesztése nem igényel semmilyen különleges odafigyelést. Ha nagyon sűrűre vetik, akkor ki kell egyelni, de a kihúzott egyedeket se engedjük kárbaveszni, mert külön sorba ültetve, és jól belocsolva 2 nap alatt „észhez" tér, és talán még jobban is fejlődik, mint az eredeti.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 1 - 15 / 49 |
|
IDÖSZERÜ