|
NÖVÉNYVÉDELEM
|
Az idén is fel kell készülni a szőlőbetegségek elleni védekezésre |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 10:10 |
 Lapszám: 2010-7
A szőlőtermesztésben legnagyobb termésveszteséget és gazdasági kárt a fertőző gombabetegségek, a peronoszpóra, a szőlőlisztharmat és a szürkerothadás okozzák. Megjelenésükre az időjárástól függően minden évben számítanunk kell, ezért a termésbiztonság és a minőség érdekében rendszeresen szükséges ellenük védekezni.
Mind a csemege, mind a borszőlőnél lényeges, hogy termelők jó minőségű, egészséges fürtöket szüreteljenek, mert az ilyen szőlő a piacképes árunak, valamint a minőségi borkészítésnek is az alapja.
A betegségek elleni védekezés rendszerében legfontosabb a fertőzések megelőzése, megakadályozása. A jó döntések meghozatalához azonban szükséges az időjárás alakulásának figyelése, a szőlő fejlődési állapota és a betegség alakulásának követése. |
|
Tovább...
|
|
|
Fejlesztési irányok - újdonságok a növényvédelemben |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 09:58 |
 Lapszám: 2010-7
A biológiai és integrált növénytermesztés fejlesztésének legfőbb szellemi tartaléka az a felismerés, hogy az emberi civilizáció által okozott szennyezettség nagyobb, mint amennyit az ökológiai egyensúly stabil fenntartása megenged. Ezzel a háttérrel nem üres a jelszó: az integrált és a biológiai termék nem biztos, hogy olcsó - de egészségesebb. A következő évtizedekben megkerülhetetlen szempont lesz, hogy a gazdasági érdek ne szoríthassa háttérbe a jövő zálogát jelentő naturális értékek védelmét (az utódoknak ne csak egy nagy szemétdomb maradjon).
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. július 28. szerda 09:57 |
 Lapszám: 2010-7
A májusi csapadékos időjárás hatására a gyömölcsfákon korábban jelentkezett több veszélyes gombabetegség és alaposan megtizedelte az amúgy is gyengébbnek mutatkozó termést.
Ezért mentsük ami menthető és harcoljunk a júliusban előforduló jelentősebb károsítók ellen.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Hatékony növényvédelmi készítmények |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 09:55 |
 Lapszám: 2010-7
Idén is a KMEMI (ÚKSÚP) zselízi kísérleti telepén tartották meg a Bayer szakmai napját, amelyen a nálunk is jelen levő nemzetközi vegyszergyártó és -forgalmazó cég termékeinek mezőgazdasági terményekben kifejtett hatásaival ismerkedhettek az agrárszakemberek. A kísérleti telep 5 hektárnyi területén elvetett őszi búzában, tavaszi árpában, kukoricában és olajrepcében az alkalmazott vegyszerkombinációk hatásait különböző variációkban is kipróbálták a kezelések során, s ezek tapasztalatairól a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem szakemberei is elmondták véleményüket.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. július 28. szerda 09:55 |
 Lapszám: 2010-7
A természetben az élő szervezetek nagyon pontos egyensúlyban élnek. Minden élőhelyen a feltételeknek megfelelően kialakul a növények és az állatok társadalma az ún. flóra és a fauna. Ebben kiegyensúlyozott az egyes fajok száma, és csak a környezeti tényezők változásával változnak meg. Azokon a helyeken, ahol az ember tevékenykedni kezd, ezt az egyensúlyt bontja meg. A termesztett növények koncentrálják a kártevőiket, és mivel a más növényeket igénylő fajok nem tudnak megélni, az előzők konkurencia nélkül, robbanásszerűen szaporodnak el. Az ember nem tudja megvárni, hogy a kártevők természetes ellenségei felszaporodjanak, és vegyszerrel védekezik. Sajnos ezeknek a vegyszerek a nagy része válogatás nélkül, irtja a káros és hasznos rovarokat is, sőt sokszor a hasznosakat jobban. Az új növényvédő szerek egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy csak a kártevőt pusztítja el, a hasznos rovarokat megkíméli, azonban ezek a vegyszerek a drágábbak, ezért a kevésbé használatosak.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júliusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Alternáriás növénybetegségek |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 08:31 |
 Lapszám: 2010-6
Az alternária a konídiumtartós gombák rendjébe tartozik. Ez a gombabetegség az egyike a legtöbb növényfajt károsító betegségeknek. Szántóföldön a leggyakrabban a napraforgón szár- és levélfoltosság okozója, repcén a becők megbetegedését okozza - a repcebecő-rontó után. A cukorrépán, burgonyán is előfordul, a dohányon csírakori megbetegedést okoz, almán ismert az alma alternáriás rothadása. A dísznövényeken, gyógynövényeken is előfordul. A zöldségfélék közül a káposztaféléken, hagymán, pórén, paprikán, sárgarépán, paradicsomon károsít. Kertészetekben, kiskertekben a leggyakrabban a paradicsomon, sárgarépán és a paprikán okoz érzékeny károkat. |
|
Tovább...
|
|
|
Levéltetvek és az ellenük engedélyezett növényvédő szerek |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 08:23 |
 Lapszám: 2010-6
A kizárólag növényi táplálékot fogyasztó levéltetvek a növényeken okozott szívási kárral, illetve a növényi vírusbetegségek terjesztésével hívják fel magukra a figyelmet minden évben, kora tavasztól késő őszig. Az ellenük való sikeres védekezés alapvető feltétele, hogy ismerjük életmódjukat, a különböző fejlődési alakok változásait, vándorlásukat és a természetes ellenségükkel való kapcsolatukat.
A levéltetvek lehetnek tápnövényt váltók, ilyen pl. a zöld őszibarack-levéltetű, amely a téli, vagy a fő gazdanövényen tojás alakban telel át. A gazdanövényt nem váltó levéltetvek esetében pl. a zöld almalevéltetű teljes fejlődési ciklusa az almatermésű növényeken zajlik le.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Új információk a növényvédelemben |
|
|
|
|
2010. július 28. szerda 08:22 |
 Lapszám: 2010-6
Ahhoz, hogy a növényeinket megvédjük a kórokozók károsításától, növényvédő szerekre van szükség. A világ jelenlegi állása szerint nem az a cél, hogy olyan erős készítményeket használjunk, hogy a gazdát is kivégezzük, hanem az, hogy a növényeink egészségesek legyenek. Ezt a fontos szempontot és célt Szlovákiában az új ismeretek hiánya miatt egyelőre még kevesen érzékelik. Hogy ez ne így legyen, az elkövetkező cikksorozatban megvilágítunk néhány új módszert, készítményt, amelyek a növényeinket megvédik, de ránk, az emberekre nem hatnak károsan. Ez a biológiai növényvédelem, amelyet már csaknem az egész világon alkalmazzák, nálunk egyelőre azonban még inkább csak beszélünk róla, pedig…
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
2010. július 28. szerda 08:21 |
|
 Lapszám: 2010-6
Júniusban folytatjuk az almafák varasodás és lisztharmat elleni permetezését. Ebben a hónapban kezdjük kezelni a paradicsomot és a burgonyát a fitoftóra ellen, az uborkát pedig az uborkaperonoszpóra ellen. Megismételjük az almamoly első nemzedéke elleni kezelést is.
A csapadékos tavaszi időjárás miatt már májusban figyelmeztettük a termelőket a szőlő gombabetegségek elleni kezelésére. Akik eddig még nem permeteztek, legkésőbb a szőlő virágzása előtt harcoljanak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen. A kezelést rögtön a virágzás után, de legkésőbb 14-nappal az előző kezelés után ismételjék meg.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható.
|
|
|
2010. július 28. szerda 08:18 |
Lapszám: 2010-6
A levél és kalászbetegségek elleni hatékony védekezés minden évben fontos eleme a nagy és jó minőségű gabonatermés elérésének. Egy ilyen nedves szezonban, mint az idei viszont meghatározó jelentőséggel bír. Az egyes betegségek főbb tüneteinek és kártételé-nek ismertetése mellett gazdaságos megoldást is javasolunk.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda júniusi nyomtatott számában olvasható. |
|
|
Már az ajtón kopogtat a dél- amerikai paradicsommoly |
|
|
|
|
2010. július 27. kedd 23:58 |
 Lapszám: 2010-5
A dél-amerikai paradicsommoly (syn: paradicsom levélaknázó-moly, Tuta absoluta, BAYER/EPPO kód: GNORAB), a sarlósajkú molyokhoz (Lepidoptera rend, Gelechiidae család) tartozó faj Chiléből származik. Dél-Amerikában a legveszélyesebb kártevője a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó termesztett és vadon élő növényeknek, többek között a tojásgyümölcsnek, paprikának, burgonyának, dohánynak, fekete csucsornak. 2006-ban Európába is behurcolták, és egyre több országban károsít. Ez a moly a paradicsom rendkívül veszélyes kártevője.
Elterjedése
A Dél-Amerikából behurcolt kártevő Európában először a 2006. év végén jelent meg Spanyolországban, Katalónia tartományban. Ezt követően már a szomszédos országokban, Marokkóban, Algériában (2008), Franciaországban, Olaszországban, Tunéziában, Máltán, Líbiában, Angliában, Görögországban és Svájcban (2009) azonosították. Legutóbb Bulgáriából, Hollandiából és Romániából számoltak be megjelenéséről. Magyarországon ez év márciusában azonosították. |
|
Tovább...
|
|
| | << Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
| | Találatok 1 - 15 / 229 |
|
NÖVÉNYVÉDELEM